Korábban már beszámoltunk azokról az eredményekről, amelyek a mai Spanyolország területén 52 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyi emberek (Homo neanderthalensis) kannibalizmusát bizonyítják. Az év elején azt is megírtuk, hogy katalán és lengyel paleoantropológusok az igazságügyi szakértői praxisban is alkalmazott technológiával megállapították: a legyőzöttek agyának elfogyasztása gyakran előfordult a 18 ezer évvel ezelőtti Európában.

A Phys.org ismerteti azt a Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányt, amely szerint a mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt neandervölgyiek körében sem volt ritka az emberevés, amelynek áldozatai nők és gyerekek voltak.

A Bordeaux-i, az Aix-Marseille-i és a Tübingeni Egyetem közös kutatócsoportja a belgiumi Goyet lelőhelyről előkerült, a területen egykor élt emberek által levadászott és elfogyasztott állatcsontokon találtakkal egyező sérülésnyomokkal ékített emberi csontok biológiai profiljait készítette el az elmúlt tíz évben. Az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy az áldozatok „egy helyi közösségen kívüli csoport tagjai voltak, és valószínűleg azért hozták őket a helyszínre, hogy élelemszerzés céljából fogyasszák el őket, nem pedig rituális kontextusban”.

A kutatók szerint az eredményeket a neandervölgyiek kulturális sokszínűségével és a Homo sapiens felbukkanásával jellemzett késő középső paleolitikum kontextusába helyezve, az idegenekre, kívülállókra irányuló szelektív kannibalizmus a csoportok közötti jelentős területi feszültségeket tükrözheti. A jelenség mintegy előrevetítette a neandervölgyiek eltűnését a régióból.