Az elmúlt néhány évtizedben a genetika és a régészet alaposan átírta, hogy mit is gondolunk a mai magyarság eredetéről, kialakulásáról: a honfoglaló törzseket például sokféleség jellemezte, genetikai vonaluk pedig fokozatosan felszívódott a 11-12. századra.
Egy friss paleontológiai tanulmány szerint a mai gyöngyhalászokhoz hasonló szabadtüdős merülési technikával a tengerfenékről gyűjthették a kagylót a 90 ezer évvel ezelőtt a mai Olaszország partjainál élt neandervölgyi emberek.
Az urán-tórium kormeghatározás szerint a celebeszi barlangrajz kétszer annyi idős, mint az eddig ismertek. Úgy tűnik, a paleolit művészet nem úgy, vagy nem akkor fejlődött ki, ahogy eddig gondolták.
A népvándorlások-kora, a Nyugatrómai Birodalom összeomlása, végül az Avar Kaganátus kialakulása a Kárpát-medence történelmének egyik legmozgalmasabb időszaka volt. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) által a napokban díjazott, magyar érdekeltségű HistoGenes pályázat ezt az időszakot segít majd jobban megismerni.
Egy görögországi barlangban talált koponyamaradvány megismételt vizsgálata alapján a Homo sapiens jóval korábban hagyta el Afrikát, mint eddig gondoltuk, és már 210 ezer évvel ezelőtt megjelent Európában.
A fizikával vagy a biológiával szemben a történeti tudományok, a paleontológia vagy a geológia olyan folyamatokat és eseményeket vizsgálnak, amik a mély múlthoz tartoznak. Mi a helyzet a múltnak azzal a részével, amire nemhogy csak én nem emlékszem, de még mások közvetett emlékei, írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, mert az írásbeliséggel rendelkező ember megjelenése előtt történt?
Nagyobb lökést adhatott a korabeli innovációnak az alkoholgyártás, mint eddig gondoltuk.