Újabb bizonyíték került elő a neandervölgyiek kannibalizmusáról
A mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt embercsoport körében dívó emberevés áldozatai idegen nők és gyerekek voltak.
A mai Belgium területén 45-41 ezer évvel ezelőtt élt embercsoport körében dívó emberevés áldozatai idegen nők és gyerekek voltak.
Legalábbis a Science Advances folyóiratban most megjelent tanulmány szerzői szerint.
A Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatói egymástól mindössze 70 kilométerre fekvő két lelőhelyről előkerült leleteket vizsgálva jutottak meglepő eredményre.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A Szegedi Tudományegyetem biológiai antropológusait a tagjai közt tudó nemzetközi kutatócsoport a Bükkben található Subalyuk-barlangból előkerült maradványokat vizsgálta.
A Tel Aviv-i Egyetem kutatói statisztikai modellezéssel elemezték a rendelkezésre álló filogenetikai adatokat.
A rejtély kulcsai a bányászméhek.
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
A spanyolországi feltárást végző régészek szerint a mai vadásztrófeákhoz hasonló leletek a neandervölgyi ember spiritualitásának bizonyítékai.
Egy nemzetközi kutatócsoport csaknem húsz évig vizsgálta a neandervölgyiek halló- és beszédképességeit. Kiderült, hogy ebben a tekintetben közel álltak a modern emberhez, és már mássalhangzókat is képesek voltak kiejteni.
Egy sor egy időben bekövetkező szélsőséges eseményt egy közös teóriában foglalt össze egy nemzetközi kutatócsoport. Szerintük a Föld mágneses pólusainak cseréje vezetett a mágneses mező megszűnéséhez, ami végső soron eltüntette a neandervölgyieket és mellesleg az ausztráliai megafaunát is.
Az ókori mítoszoktól a középkori heraldikán át az észak-amerikai indiánok fejdíszeiig az emberiség teljes történetén átívelő saskultuszt a neandervölgyiek alapozták meg – állítják a Gibraltári Nemzeti Múzeum brit régész-antroplógusai.