Alig ért véget a COP30, a környezetvédelmi törekvések egyik legnagyobb éves nemzetközi konferenciája, az Európai Unió máris visszavett a fenntarthatósági törekvéseiből. Az uniót követte Brazília is, ahol az Amazonas védelmét azzal gyengítették meg a döntéshozók, hogy megkönnyítették az erdőirtásokkal járó beruházásokhoz való hozzájutást. Emellett az Európai Tanács és az Európai Parlament képviselői kedden megegyeztek az unió fenntarthatósági törekvéseinek leegyszerűsítéséről a gazdasági növekedés érdekében.

A döntést azzal indokolta az Európai Bizottság, hogy a vállalati fenntarthatósági jelentéstételről (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágításról szóló irányelv (CSDDD) módosításával csökkenteniük kellett a cégekre kirótt adminisztrációs terheket annak érdekében, hogy biztosítsák az európai vállalkozások gazdasági növekedését. CSRD szabályai szerint a nagyvállalatoknak és a tőzsdén jegyzett társaságoknak rendszeresen be kell számolniuk arról, hogy a tevékenységük milyen hatással van a környezetre és az emberekre, illetve terveket kell bemutatniuk a zöld átállással kapcsolatban. Ehhez hasonlóan a CSDDD alapján a vállalatoknak azonosítaniuk kell a tevékenységük emberi jogokra és a környezetre gyakorolt hatását Európán belül és kívül.

A tavaly februárban benyújtott egyszerűsítési javaslat ezeket a kötelezettségeket lazítaná: a bizottság a fenntarthatósági jelentéseket és az átvilágítási folyamatokat is egyszerűsítené – írják közleményükben. A törvénycsomagról kedden tárgyaltak az Európai Tanács és az Európai Parlament képviselői, és nemcsak az EU fenntarthatósági törekvéseinek megnyirbálásáról döntöttek a képviselők, hanem a politikai egyensúly is kibillent. A legnagyobb Európai Parlamenti frakció, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) – megszegve azt az íratlan szabályt, hogy a szélsőjobbal nem foghat össze egyik pártcsalád sem – együttműködött a szélsőjobboldallal, hogy meg tudja szavaztatni a fenntarthatósági törekvések szabálycsökkentését – írta kedden a Politico.

A parlamenti vita inkább szólt a politikáról, mint a környezetről

„Valami igazán jót értünk el az európai vállalkozások számára… Remélem, hogy ez a törvénycsomag jövő héten Strasbourgban eléri végső állomását, ahol plenáris ülésen megszavazzuk” – mondta az EPP svéd képviselője, Jörgen Warborn, aki a tanácsülésen az Európai Parlamentet képviselte. Ugyanakkor az EPP szélsőjobboldali szövetségesei jóval radikálisabb állásponton vannak: „sikerült lebontani a zöld megállapodás lényegében legfontosabb szimbólumát, ami elkerülhetetlenül fellendíti a gazdaságot” – idézi az Euractiv Pascale Pierát, a szélsőjobboldali Patrióták Európáért frakció képviselőjét. Ráadásul Warborn szerint a Green Deal (európai zöld megállapodás) eddig zöldnek zöld volt, de megegyezésnek nem volt megegyezés, ezért a mostani döntés kulcsfontosságú.

A Green Dealt az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen indította el 2019-ben, az első mandátumának megkezdésekor. A megállapodás alapvető célja, hogy 2050-re Európa teljesen klímasemlegessé váljon, amihez 2030-ig legalább 50, majd 55 százalékkal kellene csökkenteni a huszonhét tagállam károsanyag-kibocsátását. A bizottság a célok teljesítéséhez eredetileg az éves 50 millió euró nettó forgalommal rendelkező vállalkozásoktól várta el a CSDDD és CSRD betartását, vagyis azt, hogy adjanak számot működésük társadalmi és környezeti hatásairól.

A kedden tárgyalt törvénycsomag viszont csak az évi 450 millió euró nettó forgalmú és 1000 főnél több alkalmazottat foglalkoztató cégektől várja el a CSRD teljesítését. A jelenleg a soros elnökséget betöltő dánok – az Európai Tanácsban fél évig ők határozzák meg a napirendi pontokat – becslése szerint ez a változtatás a fenntarthatósági törekvések teljesítésére alkalmas vállalkozások 85 százalékát felmenti. Ráadásul az ellátási láncokra vonatkozó átvilágítási kötelezettségek kizárólag a legnagyobb cégekre vonatkoznak: a CSDDD feltételeit csak a legalább 5 000 alkalmazottal és minimum 1,5 milliárd euró nettó forgalommal rendelkező vállalatoknak kell teljesíteniük. Bár a döntést az európai intézmények egyelőre elfogadták, a törvény még nem jogerős; a végső szavazást a december 16-i európai Parlamenti plenáris ülésen tartják meg.

Újra veszélyben a brazíliai esőerdők

Brazília sem tart ki a globális felmelegedés és az erdőirtás megállítására tett ígéretei mellett. A brazil kongresszus kevesebb mint egy héttel a COP30 után agrár- és ipari érdekcsoportok nyomására visszalépett az Amazonas folyóit, erdeit és az őslakos közösségeket védő garanciák betartásától. A deregulációs fordulat súlyos következményekkel járhat: az Amazonas térségének erdőirtások miatti kiszáradása felmelegítheti a trópusi Atlanti-óceánt, és ha kibányásznák az ott található 150–200 milliárd tonna szenet, az 70-90 évnyi fosszilis tüzelőanyagból származó, amerikai mértékű szén-dioxid-kibocsátásnak felelne meg.

A lobbicsoportok továbbra is a környezetvédelmi törvények gyengítéséért dolgoznak, és a brazil kormány a gazdasági visszaesésre hivatkozva inkább a növekedést ösztönző intézkedéseket finanszírozná. Claudio Angelo, a brazil Observatório do Clima civil szervezet munkatársa szerint a környezetvédő munkacsoportok vissza fogják utasítani ezeket a környezetvédelem-ellenes törekvéseket, ugyanis a javaslatnak vannak olyan részei, amelyeket 180 napig meg lehet fellebbezni. Bár a kiélezett politika helyzetben van némi esély a kongresszus döntésének felülbírálására, a kormány ezen a héten rendeleti úton bevezetett egy, a stratégiainak minősülő projektek engedélyezését felgyorsító intézkedést.