Tudományos szempontból aligha vitatható tény, hogy a modern ember Afrikából származik, ahogy az is, hogy a korai rokonfajok is itt alakultak ki. Az már kevésbé tisztázott, hogy a rendszertanilag Homo nemhez tartozó emberfélék közül hányan, mikor és merre indultak világhódító útjukra.

1999 és 2005 között 5 ősi emberi koponyát találtak a grúziai Mashavera folyó völgyében található Dmanisi régészeti lelőhelyen. A koponyák 1,8 millió évvel ezelőttről származnak, így jelenleg ezeket a fosszíliákat tartja az evolúciós antropológiai szakirodalom a legidősebb Afrikán kívül talált embereknek. Az ausztrál Connect Sci szakportál ismertetője szerint a PLOS One folyóiratban még tavaly megjelent tanulmány azt állítja, hogy a korábban feltételezettel szemben a Homo erectus mellett egy másik korai faj is megvetette a lábát Eurázsiában.

A brazíliai São Paulói Egyetem kutatóinak összehasonlító elemzése szerint a Dmanisi-koponyák nem egyetlen csoporthoz, hanem két különböző fajhoz tartoztak, amelyek ugyanazon a területen éltek. Az 5. koponya a primitívebb, majomszerű homininákkal mutat közös jegyeket, míg a vizsgált másik két koponya inkább emberszerű volt.

A Dmanisi-példányokat olyan emberszabású majmokkal is összehasonlították, amelyek erős szexuális dimorfizmust mutatnak, vagyis amelyeknél a hímek sokkal nagyobbak, mint a nőstények. Ezzel ki tudták zárni, hogy a fosszíliák közötti különbségek a nemek közötti eltérések eredményei lennének. Az eredményeik szerintük alátámasztják azt a hipotézist, hogy két különálló taxon élt együtt a Dmanisi-lelőhelyen, amelyeket korábban Homo georgicus, illetve Homo caucasi néven lajstromoztak.

„Ez a lehetőség megkérdőjelezi a Homo erectus Afrikából való kivándorlásának uralkodó modelljét. A korai Homo evolúciója valószínűleg több kladogenezis eseményt foglalt magában, amelyek valószínűleg különböző terjeszkedési folyamatokkal és a változatos szelekciós környezetekre adott válaszokkal voltak összefüggésben” – állítják a mostani tanulmány szerzői.