1,8 millió éve a Homo erectus mellett még egy másik korai emberféle is elhagyta Afrikát
Legalábbis a PLOS One folyóiratban még tavaly megjelent tanulmány szerzői szerint.
homo sapiens
Megtalálták a legkorábbi tüzet, amit ember gyújtott; sajnos már kialudt
A kutatóknak négy évbe telt, hogy bebizonyítsák: az angliai Bernham közelében talált leletek nem természetes, hanem ember által gyújtott tűz maradványai. Evolúciós szempontból hatalmas lépés volt ez az emberiségnek.
„Bármi is vár fajunkra a jövőben, az együttműködés kulcsfontosságú”
Ella Al-Shamahi brit paleoantropológus a BBC Earth új sorozatában, Az emberben a Homo sapiens 300 ezer éven átívelő történetét mutatja be, feltárva, hogy miért éppen mi váltunk a bolygó egyetlen emberfajává.
Teljesen átírhatja az emberi evolúció történetét egy Kínában talált, egymillió éves koponya
Legalább 400 ezer évvel korábban élhetett a Homo sapiens és más emberfajok közös őse, és az is lehet, hogy nem Afrikában, hanem Ázsiában élt az első ember.
A szavannai csimpánzok segítik megfejteni a kétlábon járás evolúciós rejtélyét
A németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói Tanzániában, az Issa völgyében élő kelet-afrikai csimpánzok viselkedését elemezték.
A de-extinction filozófiai problémái: fel szabad-e támasztani a kihalt fajokat?
Egy amerikai cég azt állítja, hogy visszahozta az élők sorába a tízezer éve kihalt óriásfarkast. De attól még, hogy valami technikailag lehetséges, nem biztos, hogy etikus is.
Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
A mai csimpánzok ugyanúgy választanak és használnak szerszámokat, ahogy elődeink tették évmilliókkal ezelőtt
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
900 ezer évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberiség
A mai ember őseinek száma jelentősen csökkent és csak több tízezer évvel később kezdett újra növekedni. Ez a genetikai sokféleséget jelentősen befolyásolhatta a kutatók szerint.
Több mint véleményes, hogy a Homo naledi civilizációt épített volna negyedmillió évvel ezelőtt
Az emberi evolúció forgatókönyvét alapjaiban átíró elképzelésekkel előálló dél-afrikai paleoantropológus állításait az elmúlt két hónapban ízekre szedte a tudományos világ.
Egy harmadik emberi alfajt azonosított egy kutatócsoport
Egy 300 ezer évesre becsült lelet alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az állkapocs, a koponyacsont és a lábcsontok egy harmadik, eddig nem azonosított emberi alfaj létezését bizonyíthatják.
Már 27 ezer éve megérkeztek az első emberek a mai Brazíliába
A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.