Megvan, miért kisebb a modern emberek arckoponyája a neandervölgyiekénél
03.27.
A magyarázattal a németországi Max Planck Intézet evolúciós antropológusai álltak elő.
homo sapiens
A mai csimpánzok ugyanúgy választanak és használnak szerszámokat, ahogy elődeink tették évmilliókkal ezelőtt
01.06.
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
Megfejtették, hol vetette meg először a lábát a Homo sapiens Afrikán kívül
2024.03.26.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
A fehér bőr csak 5-6 ezer éve terjedt el Európában, korábban mindannyian barna bőrűek voltunk
2023.10.31.
Mi köze a D-vitaminnak a bőrszínünkhöz? Mennyire határozza meg az emberi bőr színét a földrajzi elhelyezkedés? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
900 ezer évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberiség
2023.09.01.
A mai ember őseinek száma jelentősen csökkent és csak több tízezer évvel később kezdett újra növekedni. Ez a genetikai sokféleséget jelentősen befolyásolhatta a kutatók szerint.
Több mint véleményes, hogy a Homo naledi civilizációt épített volna negyedmillió évvel ezelőtt
2023.08.10.
Az emberi evolúció forgatókönyvét alapjaiban átíró elképzelésekkel előálló dél-afrikai paleoantropológus állításait az elmúlt két hónapban ízekre szedte a tudományos világ.
Egy harmadik emberi alfajt azonosított egy kutatócsoport
2023.08.07.
Egy 300 ezer évesre becsült lelet alapján jutottak arra a következtetésre, hogy az állkapocs, a koponyacsont és a lábcsontok egy harmadik, eddig nem azonosított emberi alfaj létezését bizonyíthatják.
Már 27 ezer éve megérkeztek az első emberek a mai Brazíliába
2023.07.12.
A most azonosított óriáslajhárcsontból készített medálok átírják Dél-Amerika benépesítésének eddigi forgatókönyvét, amely szerint a Homo sapiens első csoportjai 22 ezer éve érkeztek meg a területre.
A neandervölgyiektől örökölhettük a hosszabb, vékonyabb orrméretet
2023.05.09.
Míg a modern ember ajkainak alakja a gyenyiszovai elődöktől származhat, az orrunkat az Afrikából hidegebb éghajlatra költöző ősemberek és a neandervölgyiek keveredése alakíthatta.
Átírják a történelmet a Franciaországban talált 54 ezer éves lándzsa- és nyílhegyek
2023.02.24.
Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.
Norman Owen-Smith: Az emberré válás csakis Afrikában mehetett végbe
2023.02.02.
Az afrikai szavanna változó éghajlata és gazdag állatvilága arra késztette az ember elődeit, hogy megszabaduljanak szőrzetüktől, szerszámokat használjanak és változtassanak étrendjükön – állítja a témát évtizedek óta kutató ökológiaprofesszor.
Yuval Noah Harari új, gyerekeknek szóló „történelemkönyve” inkább nevel, mint tanít
2022.12.14.
Létezik-e a McDonald’s? Van-e valódi értéke a pénznek? Miért faljuk fel az összes csokit, ami a kezünk ügyébe akad? Mi köze van mindennek a neandervölgyiekhez? A világhírű izraeli történész nem szokványos történelemkönyv-sorozata rendhagyó módon mutatja be a Homo sapiens sikertörténetét.
Az éghajlati változások döntő módon befolyásolták az ember evolúcióját
2022.04.13.
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
Hosszabb ideig élünk, magasabbak leszünk, és tovább zsugorodik az agyunk – ide vezethet az evolúció a következő tízezer évben
2022.03.02.
Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.