Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) a napokban mutatta be az Európai Unió (EU) természet-helyreállítási rendeletéről szóló hivatalos szakmai állásfoglalását. A természet helyreállításának lehetőségei (Opportunities in Nature Restoration) címmel publikált dolgozat szerint Európa leromlott állapotú ökoszisztémáinak rövid távú – mintegy 150 milliárd euróra becsült – helyreállítási költségeit „legalább tízszeresen meghaladják a klímakatasztrófa okozta veszteségek elkerülése, a javuló közegészségügy, az éghajlatváltozáshoz való jobb alkalmazkodóképesség, valamint a biztosabb és biztonságosabb élelem- és vízellátás révén elkönyvelhető előnyök. Mindezek együttesen legalább 1800 milliárd eurót jelenthetnek a jövő évtizedekre vetítve”.

Korábban megírtuk, hogy az Európai Bizottság 2022. június 22-én terjesztette elő a természet helyreállításáról szóló rendelet javaslatát, amely 2024. augusztus 18-i életbe lépésével előírja a tagállamoknak az ökoszisztémák tartós regenerálását az Európai Unió szárazföldi és tengeri területein. A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) honlapján hétfőn megjelent közlemény szerint a „tagállamoknak (így Magyarországnak is), 2026 augusztusáig kell benyújtaniuk az Európai Bizottságnak saját nemzeti helyreállítási tervük tervezetét”.

Az EASAC adatai szerint Európa erdőinek mindössze 1,4 százaléka tekinthető érintetlennek, és a földterületek csupán 3,3 százalékáról mondható el, hogy minimális rajta az emberi beavatkozás. Ezek a környezeti veszteségek közvetlenül összefüggenek a növekvő árvízkárokkal, a csökkenő talajtermékenységgel, az erdők meggyengült szén-dioxid-megkötő képességével és az egyre gyakoribb erdőtüzek kockázatával.

Báldi András ökológus, az MTA levelező tagja, a január 15-én online sajtótájékoztató keretében rendezett bemutatón elmondta, hogy a 28 európai ország akadémiáit tömörítő EASAC dokumentuma nem néhány kutató különvéleménye, hanem egy egész Európára kiterjedő tudományos hálózat korábbi eredményeit összefoglaló, az európai akadémiák konszenzusán alapuló állásfoglalás.

Az MTA honlapja szerint az EASAC állásfoglalása az alábbi három kulcsfontosságú ökoszisztémában azonnali, nagy hatékonyságú helyreállítási intézkedéseket sürget.

• Mezőgazdasági tájak: Át kell állni a regeneratív mezőgazdaságra, mely képes helyreállítani a talaj szervesanyag-tartalmát, a biológiai sokféleséget, a vízmegtartó képességet és az éghajlat változásához való alkalmazkodóképességet, miközben fenntartja a hozamokat. Ennek az átállásnak elsődleges eszközei a diverzifikált vetésforgók és a köztes vetés, a takaró- és évelő növények termesztése, a talajművelés intenzitásának csökkentése, az agrárerdészet, a táji elemek számának növelése és az integrált növényvédelem. A politikának ösztönöznie és jutalmaznia kell a mérhető eredményeket, beleértve a talajban tárolt szén-dioxid mennyiségének növelését, a biológiai sokféleség és a vízszabályozás javulását.
• Erdők: Az erdők légköri szén-dioxidot megkötő képessége folyamatosan gyengül az éghajlati stressz és a fokozódó fakitermelés miatt. A természetközeli erdőgazdálkodás, a vegyes fajú és korú faállományok, az élőhelyek védelme és a táj jellegéhez alkalmazkodó tűzveszélyes biomassza kezelése csökkentheti az erdőtüzek kockázatát, és helyreállíthatja az erdők ellenálló képességét. A bioenergia-ösztönző szabályozásoknak előnyben kell részesíteniük a biomassza-hulladékok felhasználását. Helyre kell állítani az erdőkben tárolt szénkészletet.
• Tőzeglápok: A korábban lecsapolt tőzeglápok újbóli elárasztása jelentősen csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását, mérsékelheti a bozóttüzek kockázatát, javíthatja a vízmegtartást és helyreállíthatja a biológiai sokféleséget.