Ismert, hogy a Jeges-tenger legenyhébb éghajlatú része, a Norvégia és Oroszország szárazföldi határaitól északra fekvő Barents-tenger hétszer gyorsabban melegszik, mint a földkerekség egésze. A norvég Spitzbergákon két hónappal rövidebb ideig tart a fagyos időszak, mint két évtizeddel ezelőtt. Az itten jegesmedve (Ursus maritimus) populáció tagjainak így a szárazföldön világra jött bocsok születése után akár 200-300 kilométert is úszniuk kell míg elérik az összefüggő jégtakarójú vadászterületeiket. A Norvég Sarkkutató Intézet munkatársai ennek ellenére azt tapasztalták, hogy a Spitzbergák jegesmedvéinek testmérete és -tömege 2000 óta folyamatosan nő – írja a New Scientist.

A Scientific Reports folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint ennek az az oka, hogy az itteni, 250 egyedet számláló állomány más populációknál átmenetileg jobban alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez.

Az 1995-től altató lövedékkel elkábított 770 egyed testi paraméterei alapján kimutatott trend magyarázata, hogy a megfigyelések szerint az itteni jegesmedvék a nyílt jégen elejtett újszülött és fiatal gyűrűsfókák (Pusa hispida) mellett a vizsgált időszakban már szakállas fókákat (Erignathus barbatus), borjúfókákat (Phoca vitulina) is zsákmányolnak, de rászoktak a helyi rénszarvas-alfaj (Rangifer tarandus platyrhynchus) vadászatára is, miközben rendszeresen kifosztják a Spitzbergák kacsa- és libakolóniáinak fészkeit, továbbá prédájukká váltak az étlapjukon korábban nem szereplő rozmárok (Odobenus rosmarus).

A kutatók szerint a Spitzbergák – ahol a jegesmedvék szigorúan védettek, kilövésüket pedig tiltják – eltartóképességét megváltoztató felmelegedés más területeken jóval kedvezőtlenebb a ragadozóknak, így az eredményeik nem jelentik azt, hogy a faj globálisan is képes alkalmazkodni.

Korábban megírtuk, hogy az antropogén klímaváltozásnak leginkább kitett Északi-sarkvidéken honos Ursus maritimus egyike a végveszélybe került fajoknak. A természetvédelmi világszövetség, az IUCN vörös listáján sebezhető státuszba sorolt csúcsragadozó populációjának rohamos csökkenését a kutatók egy az egyben a globális felmelegedés számlájára írják. A sarki jégvilág olvadása drasztikusa hatással van a tápláléklánc végén található fajokra.

A Qubit 2020 nyarán ismertette azt a magyar tudósok részvételével zajló kutatást, amely szerint amennyiben a jelenlegi ütemben folytatódik a felmelegedés, a 22. században már nem lesznek jegesmedvék. Péter K. Molnár és kutatócsoportja a Torontói Egyetemen klímamodellek segítségével kiszámolta, hogy a jegesmedve-populációk néhány példánytól eltekintve nagy valószínűséggel teljesen eltűnhetnek az évszázad végére, de még a kibocsátás csökkentésekor és optimista, 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés mellett is elkerülhetetlennek tűnik a faj megtizedelődése.