A 22. században már nem lesznek jegesmedvék – számolta ki egy magyar vezetésű kutatócsoport

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

2100-ra néhány példányt leszámítva teljesen eltűnhetnek a jegesmedvék a Földről, ha az emberiség nem tesz többet a klímaváltozás enyhítéséért - derül ki a Nature Climate Change egyik friss tanulmányából.

Péter K. Molnár és kutatócsoportja a Torontói Egyetemen a klímakutatók által a hőmérsékleti változások modellezésére használt módszert alkalmazta arra, hogy pontos demográfiai adatok híján megpróbálja megbecsülni, mi történhet a jegesmedvékkel a következő években. Eredményeik kiábrándítóak.

A kutatócsoport a jegesmedvék 19 alpopulációjából 13-ra vonatkozóan kiszámolta, mennyi ideig élhetnek túl és szaporodhatnak az Északi-sarkvidék különböző pontjain. Ehhez egyebek mellett a jégtáblák olvadásának sebességét, a napi energiabevitelüket és azt a tényezőt vették figyelembe, mennyi zsírtartalékkal rendelkeznek az élelem nélküli időszakok átvészelésére.

A jegesmedvék ugyanis jégtáblákon vándorolva fókákra vadásznak, a sarkvidéki jég olvadásával azonban vadászterületük egyre szűkül. Ez azt jelenti, hogy a nyáron elolvadó jégtáblák közül egyre kevesebb és egyre rövidebb időre fagy meg újra, így a mintegy 26 ezer megmaradt példány egyre hosszabb ideig kényszerül éhezésre. Életterük gyakorlatilag fokozatosan elolvad.

A tanulmány szerint magas szén-dioxid-kibocsátás és a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokos emelkedése mellett a jegesmedve-populációk néhány példánytól eltekintve nagy valószínűséggel teljesen eltűnhetnek az évszázad végére, de még a kibocsátás csökkentésekor és optimista, 2 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés mellett is számíthatunk a faj megtizedelődésére. „A lényeg nagyon egyszerű. Ha továbbra is a jelenlegihez hasonló ütemben folytatjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását, nagyon valószínű, hogy az évszázad vége előtt minden jegesmedve-populációt el fogunk veszíteni, kivéve talán a sarkvidék nagyon északi részén, az Erzsébet királynő szigeteken élőket” – mondta Molnár a New Scientist magazinnak.

A kutatók utóértékelési módszerrel tesztelték eredményeik helytállóságát, vagyis összehasonlították előrejelzéseiket valós múltbeli megfigyelésekkel, például azzal, ahogy az 1980-as és 1990-es években a jegesmedvék fokozatosan eltűntek a kanadai Hudson-öböl nyugati térségeiből.  

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: