Mihez kezd a modern jogrendszer egy fejkendővel, egy gyanúsan csengő névvel, egy gettóra utaló lakcímmel?
Mit jelent az egyenlő bánásmód ott, ahol a szekuláris állam a vallási jelképeket, például a muszlim lányok fejkendőit kitiltja az iskolából? És mi van akkor, ha dán állampolgárként tőled elkérik a személyit, ha a neved a dán fülnek idegenül cseng? Hogy lehet azt bizonyítani, hogy etnikai alapon lakoltattak ki a lakásodból?
A Qubit legfrissebb podcastjában Kende Ágnes, a Qubit állandó szerzője beszélgetett Farkas Lillával, az ELTE Társadalomtudományi Kar docensével, akinek az emberi jogokkal foglalkozó Fundamentum folyóirat legújabb számában jelent meg egy tanulmánya arról, hogy miképpen alakult az elmúlt 25 évben az egyenlő bánásmód rendszere az Európai Unióban és Magyarországon, és mit tud vagy mit nem tud a jog kezdeni a rendszerszintű megkülönböztetés komplex valóságával.
Az adásban szó lesz arról, hogy vajon a franciaországi fejkendővita valóban csak vallásszabadsági kérdés-e, és arról is, hogy mit okoz a zsidóknak és a muszlimoknak, akik esetében az etnikai származás és a vallási hovatartozás nehezen választható el egymástól, hogy az európai uniós jogalkotás külön kezeli a faji/etnikai és a vallási diszkriminációt. Vajon így a jog képes arra, hogy komplex módon kezelje az őket ért hátrányokat?
Arra a kérdésre is keressük a választ, hogy mi a különbség a kisebbségi jogi és az antidiszkriminációs megközelítés között, és hogy az egyenlő bánásmód jogi rendszere hogyan került az USA-ból Nagy-Britannián keresztül Európába.
A gyöngyöspatai iskolai szegregációs perben annak idején ügyvédként is dolgozó Farkas arról is beszél, hogy Magyarországon az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogok milyen esetekben működnek, és mikor nem, és arról is, hogy mit vár a jogász egy esetleges kormányváltástól.
Hallgasd alább:
Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Nem kell alkotmányos puccs, sőt kétharmad sem feltétlenül a választások utáni vagyoni igazságtételhez
Szabad és tisztességes választások lesznek-e most Magyarországon? Mitől van épp kivételes helyzetben a magyar alkotmányosság? Új podcastsorozatunk, a Petrocelli első adásában Tóth Gábor Attila alkotmányjogászt, a Nemdemokrácia című könyv szerzőjét faggattuk.
Ürge-Vorsatz Diána: A politika már nem tudja megállítani az energiaátállást
Magyarország világelső a napenergia kiaknázásában, de globálisan is rohamosan terjednek a megújulók. Az éghajlatkutató szerint ugyanakkor félő, hogy az AI-adatközpontok és a légkondicionálás energiaéhsége ellensúlyozhatja a klímavédő hatásokat.
Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt
Mit jelent a vámok és a bizalom megingása a nemzetközi kereskedelemben? Mit rontottak el a németek? Jaksity György közgazdásszal beszélgettünk 2026 várhatóan legfontosabb globális folyamatairól és azok hatásairól a magyar gazdaságra.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Mi az az affirmative action, és milyen hatással jár az eltörlése?
Az USA Legfelsőbb Bírósága június végén elkaszálta azt a 45 éve élő gyakorlatot, aminek alapján az egyetemek előnyben részesítik az etnikai kisebbségekhez tartozó felvételizőket. De vajon szükség van-e egyáltalán faji alapú pozitív megkülönböztetésre, és mi a helyzet Magyarországon?
Súlyos emberi jogi problémákat tárt fel Magyarországon a legújabb ECRI-országjelentés
LMBTQI-ellenes törvények, magukra hagyott áldozatok, szegregált iskolákban tanuló roma gyerekek, jogaiktól megfosztott menedékkérők: így állnak ma nálunk az emberi jogok a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság szerint.