Jaksity György: 2025 kényszerleszállás volt, nem repülőrajt
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
2026-ban a globális és különösen az európai gazdaság turbulenciája nem klasszikus válságtünetekből fakad, hanem abból, hogy a gazdaságpolitika egyre inkább geopolitikai eszközzé válik. A vámok újbóli térnyerése szétfeszíti a korábban adottnak hitt szabadkereskedelmi kereteket, miközben drágítja az importot és bizonytalanná teszi a vállalati döntéseket is. Ezzel párhuzamosan a védelmi kiadások gyors növekedése Európában nemcsak fiskális nyomást teremt, hanem forrásokat von el a versenyképességet hosszabb távon javító beruházásoktól. A helyzetet tovább élezi a kínai exportdömping, amely az államilag támogatott túltermelésen keresztül lenyomja az árakat, torzítja a piacokat, és politikai válaszlépésekre kényszeríti az európai döntéshozókat – újabb vámokat, ellenintézkedéseket, kereskedelmi konfliktusokat generálva. Mindez egy olyan nemzetközi környezetben zajlik, ahol az Egyesült Államok politikája egyre kiszámíthatatlanabb.
Erre rakódik rá a mesterséges intelligencia gyors terjedése, amely egyszerre ígér termelékenységi ugrást, és vet fel súlyos kérdéseket a munkaerőpiacot, a szabályozást és a verseny torzulását tekintve. Miközben még az sem világos, hogy a nyereségek hol csapódnak le, és ki viseli az átmenet költségeit. Így 2026 várhatóan olyan év lesz, amikor a vámok, a fegyverkezés, a technológiai verseny és a politikai bizonytalanság együtt teszik idegessé a befektetőket és kiszámíthatatlanná a világgazdaságot.
A Dollárpapában bő egy éve beszélgettünk utoljára Jaksity György közgazdásszal, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnökével. Most újra elhívtuk, és megkérdeztük, hogy szerinte 2026-ban milyenek lesznek a legfontosabb globális folyamatok, és hogy azok vajon hogyan korlátozzák be Magyarország gazdasági mozgásterét.
- Mik a legfőbb egyensúlytalanságok, amelyek komoly nehézségeket okozhatnak Európának és benne Magyarországnak?
- Mit jelent a vámok és a bizalom megingása a nemzetközi kereskedelemben? És mit Magyarországon?
- Van-e jó oldala a védelemi kiadások növelésének?
- Mit rontottak el a németek?
- Mik a legnagyobb veszélyei a dübörgő AI-forradalomnak rövid és hosszú távon?
- Mi minden vár ránk 2026-ban?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Szabó Attila, a Qubit állandó szerzője vezette. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
„A magyar gazdaság rákfenéje a verseny hiánya”
Lesznek-e idén megszorítások? Van-e a kormánynak mozgástere? Milyen a jó adórendszer? Mik a magyar gazdaság legfőbb problémái? A Dollárpapa legújabb adásában Prinz Dániel közgazdász kutatóval beszélgettünk a 2026-os év legforróbb gazdasági kérdéseiről.
A magyar állam majdnem kétszer annyit költ saját magára, mint a régiós átlag
Miért ilyen pazarló a magyar állam? Hogyan lettünk tök utolsók fogyasztásban az EU-ban? Miért hagyott le minket Románia és Bulgária? És mi köze mindehhez a növekvő hazai jövedelmi egyenlőtlenségeknek? Oblath Gábor közgazdásszal, a Kopint-Tárki kutatójával beszélgettünk.
„Megakadt a magyar modell, most tudásalapú modellre kellene áttérni, de nincs rá politikai akarat”
Mik a legfontosabb trendek a világgazdaságban? Hogyan tudna kitörni az ország a stagnálásból? Miről szól az aktuális adó- és nyugdíjvita? A magyar gazdaság drámai helyzetéről Szabó Balázs befektetési szakemberrel, a HOLD Alapkezelő vezérigazgatójával beszélgettünk.
Kapcsolódó cikkek
