„Bár történtek jó dolgok, minden elért haladás ellenére azonban van néhány terület, ami aggodalomra ad okot” – fogalmaz az EU-s jelentések nyelvezetére jellemző finomsággal a Rasszizmus és Intolerancia Elleni Európai Bizottság (ECRI) március 9-én közzétett új jelentése.

Az Európa Tanács által létrehozott, strasbourgi székhelyű ECRI független emberi jogi ellenőrző szerv, ami a rasszizmus, származás, bőrszín, állampolgárság, vallás, nyelv, szexuális irányultság és nemi identitás alapján történő megkülönböztetés, az idegengyűlölet, az antiszemitizmus és az intolerancia elleni küzdelemmel kapcsolatos kérdésekre szakosodott. Az ECRI az Európa Tanács tagállamaiban vizsgálja a rasszizmus és intolerancia helyzetét, majd javaslatokat fogalmaz meg arról, hogy miként lehetne a problémákat kezelni. Az 1998 óta ötévenként kiadott jelentésekből az idei a hatodik, aminek a munkálatai még a covid előtt, 2018 végén kezdődtek.

A homoszexualitás és a pedofília párhuzamba állítása elősegíti az LMBTQI-fóbia kialakulását

Az egyre ellenségesebb politikai környezet és több korlátozó törvény elfogadása miatt az ECRI-jelentés az LMBTQI emberek helyzetének romlását tekinti az egyik legnagyobb problémának. A kormány kihasználva a covid okozta felfordulást, „veszélyhelyzetet" hirdetett, majd gyorsított eljárással, minden érdemi nyilvános egyeztetés nélkül gyorsan módosított egy csomó olyan jogszabályt, ami sokat rontott az LMBTQI emberek egyenlőségének helyzetén. Ilyen volt az anyakönyvi nyilvántartásban a „nem” kategóriának a „személy születéskor nyilvántartott neme" (születési nem) kategóriával való felváltsása, amit, ha egyszer rögzítették, később már nem lehet megváltoztatni.

Az Alaptörvény, a Polgári Törvénykönyv és a gyermekvédelmi törvény 2020-as módosításai után már csak a házaspárok fogadhatnak örökbe, miközben az azonos neműek, akik élettársi kapcsolatban élnek, az egyedülállók és a nem házasok örökbefogadását – hacsak a családügyi miniszter külön engedélyt nem ad rá – de facto megtiltották.

De az ECRI-kritikák listája nem itt ér véget. A 2020 októberében megjelent Meseország mindenkié című, LMBTQI-szereplőket is bemutató gyerekkönyv miatt 2021 júniusában egy újabb LMBTQI-ellenes húzást hajtott végre a kormány: olyan törvénymódosítást eszközölt, ami megtiltotta vagy korlátozta a különböző nemi identitások és szexuális irányultságok bármilyen ábrázolását vagy megvitatását a közszférában, beleértve az iskolákat és a médiát. A törvény ma a 18 éven aluliak számára tiltja vagy korlátozza az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek „a születéskori nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, nemváltozást vagy homoszexualitást propagálják vagy ábrázolják". Ráadásul ezeket a módosításokat egy olyan törvényjavaslathoz csatolták, melynek célja az volt, hogy a pedofília büntethetőbbé váljon. Emiatt az Európa Tanács emberi jogi biztosától az Egyesült Nemzetek Szervezetén át a hazai civilekig sokan tiltakoztak, így az Európai Parlament kérésére az Európai Bizottság 2021 júliusában kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. A 2022. áprilisi választások során a törvény egyes elemeit népszavazásra bocsátották, de a szavazatok nem érték el az érvényességhez szükséges számot, így a népszavazás eredménye nem volt hatással a törvény alkalmazására. A homoszexualitás és a pedofília párhuzamba állítása az ECRI szerint erősíti a megbélyegzést és az előítéleteket, és elősegíti az LMBTQI-fóbia kialakulását – olvasható a jelentésben.

Az iskolaőröket bevezető törvény alapján már a 12 éves gyerekek is büntethetők, ha nekimennek a tanáraiknak

Az iskolaőr-rendszer sem tetszik az ECRI-nek, derül ki a jelentésből. 2020 júliusában az Országgyűlés olyan új törvényt fogadott el az iskolai erőszak felszámolásáról és megelőzéséről, ami létrehozta az iskolákban a biztonságot szavatoló iskolaőrök rendszerét. A rendőrség felügyelete alatt működő iskolaőrök az iskolák területén akár kényszerítő intézkedéseket is alkalmazhatnak, ráadásul, ha a gyerek bármilyen bűncselekményt elkövet, a családi pótlék egy éven át felfüggeszthető. A ma körülbelül 500 iskolában működő iskolaőr-rendszer az ECRI szerint felveti a nehéz körülmények között élő és alacsony jövedelmű családokból származó tanulók, elsősorban a roma gyerekek megbélyegzésének kockázatát. „Miközben a biztonságos iskolai környezet alapvető feltétele a tanárok és a diákok megfelelő együttműködésének az iskolai erőszak elleni küzdelem leghatékonyabb módja a szankciók helyett a megelőző intézkedések meghozatala lenne. Ilyenek lehetnek a támogató személyzet, például a pedagógiai asszisztensek, szociális munkások és iskolapszichológusok számának növelése” – áll az ECRI jelentésében, ami külön megemlíti azt a kevésbé közismert szabályt, miszerint a törvény a közszolgálati feladatot ellátó dolgozók (így a tanárok) elleni cselekmények esetében 12 évre csökkenti a büntethetőségi korhatárt.

A romák életét tönkreteszi a rendszerszintű rasszizmus

Az ECRI szerint a legkiszolgáltatottabb és a legmarginálisabb csoport Magyarországon továbbra is a romáké, akik a becslések szerint a lakosság mintegy 8 százalékát teszik ki. A legtöbb roma élete ördögi kör, amiben a rossz minőségű iskola a későbbi munkaerő-piaci lehetőségeket korlátozza, ez pedig legtöbbször a lakhatási szegregációval is együtt jár: a romák sokszor az ország legfélreesőbb helyein, cigánytelepeken sínylődnek, ahonnan nemhogy elköltözni nem lehet, de még orvoshoz nem jutnak el, ami a roma nőket különösen súlyosan érinti. A szegénység, a megkülönböztetés és a megbélyegzés egymással összefüggő problémái miatt az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) adatai szerint a roma háztartások szegénységi kockázata minden javulás ellenére még mindig háromszorosa a nem romákénak.

A törékeny egzisztenciák miatt a romákat a covidjárvány is súlyosabban érintette – írja a jelentés. A magas halálozás mellett sokan azok közül, akiknek eleve bizonytalan munkáik voltak és megtakarításokkal sem rendelkeztek, még mélyebb szegénységbe kerültek ezekben a hónapokban. Bár az ECRI-jelentés üdvözli a magyar kormány Nemzeti társadalmi befogadási stratégiáját, amiben a romák helyzetét kilenc területen igyekszik javítani, úgy látja, hogy a stratégiában foglaltakat „különösen helyi szinten nem hajtották végre teljes mértékben, és a romák helyzete továbbra is nehéz”.

Nem a diszkrimináció szűnt meg Magyarországon, hanem az érdemben ezzel foglalkozó hatóságot számolták fel

A romák helyzetétől nem független, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot mint önálló, úgynevezett egyenlőségi testületet a kormány mindenféle előzetes társadalmi konzultáció nélkül bedarálta, és 2021. január 1-től beolvasztotta az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába (AJBH). „A mai napig nem szerveztek a szélesebb nyilvánosság számára tájékoztató kampányt a jelenlegi intézményi keret és a rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségek ismertetésére” – írja a jelentés.

Hogy miért teremt súlyos helyzetet az EBH megszüntetése? A hatóság fontos döntéshozatali funkcióval rendelkezett: feladatai között szerepelt, hogy jogilag kötelező erejű döntéseket hozzon az EBH rendelkezéseinek esetleges megsértése esetén, akár a károsult fél kérésére, akár hivatalból. Az összevonás eredményeként az AJBH kétféle, jellegükben és eredményükben eltérő eljárás lefolytatását végezheti el. Míg az EBH értelmében a panaszokat egy egyértelmű határidőkkel rendelkező közigazgatási eljárás keretében vizsgálják ki, valamint lehetőség van pénzbírságok és egyéb jogilag kötelező erejű szankciók kiszabására, továbbá bírósági felülvizsgálatra is. Az AJBH-ról szóló törvény viszont nem ír elő határidőket, nem hoz jogilag kötelező érvényű határozatot, és a panaszosnak kell eldöntenie, hogy eljárás esetén az EBH- vagy az AJBH-törvényt választja. Ez alól az egyetlen kivétel a kisebbségi jogokkal (nemzetiségek jogai) kapcsolatos ügyekre vonatkozik, mint például a romáké. Ilyen esetekben az AJBH a nemzetiségek jogainak védelméért felelős alapvető jogok biztosának helyettesének javaslata alapján hoz döntést.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ebben a kétirányú rendszerben ugyanaz az intézmény két különböző szabályrendszer alapján kezelheti az azonos jogsérelmekkel kapcsolatos panaszokat, amelyek eltérő kimenetelűek lehetnek. Az ECRI szerint ez veszélyezteti azokat a múltban elért eredményeket, amelyek révén a diszkrimináció áldozatainak azonos szintű védelmet tudtak nyújtani. Az ECRI-jelentés amiatt is aggódik, hogy megszüntették az országszerte működő egyenlőbánásmód-referensi hálózatot, ami sokat segített a megkülönböztetés áldozatainak akár a jogi eljárás során is. Nem beszélve arról, hogy ez a hálózat az EBH promóciós és megelőző feladatait is hatékony el tudta látni. Az, hogy 2021-ben fele annyi volt az ügyek száma, mint 2019-ben, amikor még önálló hivatal volt az EBH, nem azt jelenti, hogy Magyarországon megszűnt volna a diszkrimináció, hanem a jelentés szerint ez részben annak tudható be, hogy az AJBH honlapján nincs egyértelmű tájékoztatás arról, hogy miként tudnak segíteni.

Nem Magyarország lett a menekültek mekkája

Ami a kormány menekültekkel való bánásmódját illeti, az ECRI kifogásolja, hogy 2016-ban megszűnt az állami integrációs támogatás (ebből lehetett például ingyenesen magyarul tanulni, hogy a menekültek később munkához vagy lakhatási támogatáshoz jussanak). Ráadásul a „tömeges migráció miatti válsághelyzet" 2015-ös bevezetése után egy sor, a menekültügyi rendszert érintő összetett jogszabály-módosítással erősen korlátozták a menedékjoghoz való hozzáférést az országban. És bár Magyarország a legtöbb menekült számára elsősorban tranzitország, az ellenséges politikai és jogszabályi környezet is okozhatja, hogy 2021. június 30-ig összesen 3062 menekült és kiegészítő védelemben részesülő ember kapott személyi igazolványt az országban – olvasható a jelentésben.

„Koronás arabokkal" és „vírusfertőzött irániakkal" riogatott a kormánypropaganda a vírus kitörésekor

„A magyar közbeszéd az elmúlt években egyre idegengyűlölőbbé vált, és a politikai beszéd rendkívül megosztó és ellenséges formát öltött, különösen a menekültek, menedékkérők és migránsok, a muszlimok és az LMBTQI személyek vonatkozásában. Számos, kormányzati kampányon keresztül bemutatott jogszabályi változtatás fórumot teremtett az ilyen gyűlöletbeszéd terjedésének. Úgy tűnik, hogy ezek a tendenciák a magyar társadalomban a lakosság számos csoportjában a marginalizálódás és a kirekesztés érzését keltették” – írja a jelentés. – A büntetőjog hatálya alá tartozó gyűlöletbeszédre vonatkozó jogi keretrendszer hatékonysága továbbra is rendkívül korlátozott, a tényállási elemek szigorú bírói értelmezése miatt. A jogszabályok továbbra sem tartalmaznak rendelkezéseket a rasszista indítékra, mint súlyosbító körülményre vonatkozóan.” Az ECRI komolyan aggódik emiatt, hiszen a nagy számú menedékkérő érkezése 2015-ben a bevándorló- és muszlimellenes érzelmek eszkalálódását is eredményezte, aminek alapján az újonnan érkezőket a biztonságra, a nemzeti identitásra vagy a kultúrára jelentett fenyegetésként tüntette fel a kormánypropaganda.

A romákat megbélyegző retorika – ami leginkább teherként mutatja őket – továbbra is elterjedt Magyarországon. A közszereplők, köztük politikai vezetők is, rendszeresen alkalmazzák a romaellenes retorikát. Orbán Viktor miniszterelnök például 2020 elején bírálta a gyöngyöspatai iskolai elkülönítés miatt a roma gyerekeknek kártérítést megítélő bírósági döntést, és úgy minősítette, hogy „pénz a semmiért".

Emellett a migráns- és muszlimellenes narratívák is mindennaposak: volt rá példa, hogy magas rangú tisztviselők „muszlim betolakodóknak" hívták a migránsokat. Az ECRI egy 2019-es felmérést idéz, ami szerint a magyarok 58 százaléka negatív érzelmeket táplál a muszlimokkal szemben, és ezek az érzelmek a járvány idején csak fokozódtak: különböző csoportok és politikai szereplők „koronás araboknak” nevezték a migránsokat, külföldi egyetemi diákokat pedig „vírusfertőzött irániaknak" tituláltak, és őket okolták a koronavírus terjedéséért.

Az antiszemita gyűlöletbeszéd a politikai vitákban is jelen van, bár az utóbbi időben csökkenő mértékben – állítja a jelentés. Ezt a vitát különösen az úgynevezett „Stop Soros" törvénycsomagról szóló 2018-as kampány során szították fel. Az Orbán által irányított kampány, amely óriásplakátokon Soros György magyar származású zsidó üzletember nevető képeit mutatta, azt üzente a magyaroknak, hogy ne hagyják, hogy Soros „nevessen utoljára". Ezzel arra akart utalni a kormány, hogy szerintük Soros arra akarta kötelezni Magyarországot, hogy engedje be a migránsokat. Az ECRI szerint ez az antiszemita összeesküvés-elméletet sugalló kampány hozzájárult a zsidó közösségek sztereotipizálásához.

Mi jó történt az országban az utolsó jelentés óta?

Az ECRI pozitívumnak tartja, hogy 2019-ben elfogadták a rendőrségnek azt a jegyzőkönyvét, amelynek célja a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások erősítése, hiszen korábban a magyar rendőrség garázdaságként kezelte az ilyen ügyeket. 2017-ben nyílt meg a nyilvános, többek között a gyűlölet-bűncselekmények áldozatai számára létrehozott Áldozatsegítő Központ, amelyet országszerte tíz másik helyszínnel bővítettek, és ami 2021 óta közvetlen, igényre szabott segítséget nyújt az áldozatoknak. Emellett a gyűlölet-bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozások hatékonyságának növelése érdekében 2019 júliusában elfogadták a gyűlöletbűncselekményekről szóló protokollt, amely minden rendőrségi szervre nézve kötelező érvényű. A protokoll minden helyi rendőri egységnél előírja a „mentorok" kinevezését és a rendszeres képzést.

Az ECRI a romák helyzetében is lát némi javulást, példának említi a Qubit korábbi cikkeiben bemutatott Felzárkózó Települések Programot, ami az ország 300 leghátrányosabb helyzetű településére terjed ki, és pozitívumként emeli ki a roma gyerekek minőségi oktatását célzó tanodaprogramot. A jelentés az ukrán menekültekkel való bánásmódot dicséri: az ECRI szerint a magyar hatóságok és a civil társadalmi szervezetek is komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy segítsék az Ukrajnából érkező menekülteket.

Mit kéne tennie a kormánynak az ECRI szerint?

• Állítsa vissza az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala Egyenlő Bánásmód Igazgatóságának hatáskörét, függetlenségét és hatékony működésmódját.
• Hozzon olyan jogszabályokat, amik minden ember önrendelkezési jogát meghagyják azzal kapcsolatban, hogy milyen nemű akar lenni. Ezzel összefüggésben helyezze hatályon kívül azokat a törvénymódosításokat, amik tiltják „a születéskori nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérés, a nemváltoztatás propagálását, vagy ábrázolását”.
• A közszereplők határozottan és nyilvánosan foglaljanak állást a rasszista és LMBTQI-fóbiás gyűlöletbeszéddel szemben, a hatóságok pedig növeljék a bűnüldöző szervek kapacitását a rasszista és LMBTQI-fóbiás gyűlöletbeszéd és gyűlölet-bűncselekmények hatékony azonosítására és kezelésére.
• Szűnjön meg az iskolákban a roma gyermekeket érintő, de facto szegregáció minden formája.
• Legyen olyan átfogó integrációs stratégia a migránsok, köztük a nemzetközi védelem alatt álló személyek számára, ami lehetővé teszi, hogy a menekültek könnyebben hozzáférhessenek a magyar nyelvórákhoz, foglalkoztatás-támogatáshoz, egészségügyi ellátáshoz és megfelelő lakhatáshoz.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás

link Forrás

link Forrás