Magyarország világelsővé vált a napenergia kiaknázásában, ami mára a Kína által kiépített gyártási kapacitásoknak és a globális versenynek köszönhetően a világ nagy részén a legolcsóbb elérhető energiaforrássá vált. A 2008-ban alapított, londoni székhelyű nemzetközi energetikai kutatóintézet, az Ember szerint tavaly Magyarországon 28 százalékot ért el a napenergia aránya a villamosenergia-termelésben, miközben az Európai Unió már több áramot termelt nap- és szélenergiából, mint fosszilis tüzelőanyagokból.

„A politika már nem tudja megállítani ezt a vonatot” – mondta az immár gazdasági folyamatok által hajtott energiaátállásról Ürge-Vorsatz Diána éghajlatkutató a Qubit podcastjában. Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke és a CEU professzora szerint Európának a klímavédelemre nem szükséges rosszként, hanem Kínához hasonlóan lehetőségként kell tekintenie, amiből a zöld iparágak növekedésén keresztül a gazdaság is profitálhat. Ürge-Vorsatz és Felix Creutzig német fenntarthatóságkutató ugyanakkor nemrég a Nature Reviews Clean Technology folyóiratban arra mutatott rá, hogy az emberiség energiaigényének növekedése ellensúlyozhatja a megújuló energiaforrások terjedésének kibocsátáscsökkentő hatásait.

A következő öt évben ugyanis a megújuló kapacitások bővülése nem a fosszilis tüzelőanyagok kiváltására, hanem a globális felmelegedéssel növekvő légkondicionálási igények, valamint a mesterségesintelligencia-lázat kiszolgáló adatközpontok energiaéhségének fedezésére mehet el. Az elmúlt években „sikerült szétválasztani az energiafelhasználást és a gazdasági növekedést” – mondta Ürge-Vorsatz, de félő, hogy a tendencia megfordulhat. Márpedig a tavalyi év nemcsak az energiaátállás sikereiről szólt. 2025 volt a mérések kezdete óta a harmadik legmelegebb év: a globális átlaghőmérséklet 1,47 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodást megelőző időszakét az Európai Unió klímaváltozás-figyelő szervezete, a Copernicus Climate Change Service (C3S) szerint. A klímakutató a Qubitnek azt is elmondta, hogy az extrém meleg elmúlt három év miatt szakmai körökben is egyre nagyobb az aggodalom, mert mintha kezdene „valami elszállni a Föld éghajlati rendszerében”.

De mi történik, ha tényleg átlépjük a 1,5 fokos párizsi klímacélt? Mennyi felmelegedést takar el a légszennyezés? Kellenek-e energiatárolók a megújulók további terjedéséhez? Milyen lehetőségeket rejt a geotermikus energia? Hogyan alkalmazkodhatnak a városok a klímaváltozáshoz? Ki fogja betölteni a klímaharcot feladó Egyesült Államok által hagyott űrt? Ezekről kérdezték az éghajlatkutatót Tóth András és Vajna Tamás kollégáink a Qubit podcastjában.

Hallgasd alább: