Szupernehéz fekete lyukak környezetéből származhatott a valaha észlelt legnagyobb energiájú neutrínó – állítják a KM3NeT neutrínóteleszkóp kollaboráció kutatói egy frissen közölt tanulmányukban.

A neutrínók az anyaggal gyengén kölcsönható, szinte tömegtelen elemi részecskék, amik többek közt a csillagokban zajló fúziós folyamatokban, valamint szupernóva robbanások során keletkeznek. Észlelésükhöz olyan hatalmas detektorokra van szükség, mint az antarktiszi jégbe vájt IceCube Neutrínóteleszkóp, valamint a Szicília partjainál a Földközi-tengerbe telepített Köbkilométeres Neutrínóteleszkóp (KM3NeT).

A KM3NeT a valaha megfigyelt legnagyobb energiájú neutrínót az IFL Science keddi cikke szerint 2023. február 13-án detektálta, amikor a detektornak még csak 10 százaléka működött. Az esemény közel 30-szor volt energikusabb a korábbi rekordtartónál, és több tízezerszer nagyobb energiájú volt, mint a CERN LHC részecskegyorsítójában zajló ütközések.

„A részecske eredetére több lehetséges magyarázat is létezik” – mondta Meriem Bendahman, a KM3NeT kollaboráció egyik kutatója. Korábban független szakemberek még azt is felvetették, hogy a detekcióért egy sötétanyag-részecske lehetett felelős.

A kollaboráció tagjainak a Journal of Cosmology and Particle Physics folyóiratban megjelenő tanulmánya a neutrínó eredetét szimulációk és azoknak a méréssel történő összehasonlítása alapján kevésbé rejtélyes objektumokhoz, blazárokhoz kötik. A blazárok olyan, szupernehéz fekete lyukak által hajtott aktív galaxismagok, amikből relativisztikus nyaláb fúj ki.

A részecske a kutatók szerint nem egyetlen galaxis blazárjából utazott a Földre, hanem diffúzabb forrásból, egy blazárpopulációból eredhetett.