Tavaly év végére a generatív mesterséges intelligenciának (AI) már akkora volt a karbonlábnyoma, mint New Yorknak. A világszerte gombamód szaporodó, energiazabáló AI-adatközpontok eddig ritkábban emlegetett hőtermelése lenullázhatja az elmúlt évtized globális klímavédelmi intézkedéseinek hatásait – írja a New Scientist.

A Cambridge-i Egyetem kutatóinak az adatközpontok hőszigethatását vizsgáló, az arXiv preprint-szerveren publikált elemzése szerint a technológiai beruházások már jelenleg is 340 milliónál is több ember közvetlen környezetét fűtik, jelentősen fokozva a globális felmelegedés hatását.

A kutatók a településektől távolabb eső 8400 AI-adatközpontot és környezetüket vizsgálták műholdas felszíni mérésekkel, összevetve azokat az elmúlt két évtized távérzékelési adatsoraival. Eredményeik szerint a felszíni hőmérséklet átlagosan 2 Celsius-fokkal emelkedett az adatközpontok működésbe lépését követő hónapokban. A legszélsőségesebb esetekben a hőmérséklet-emelkedés elérte 9,1 fokot. A hőszigethatás nem korlátozódott az adatközpontok közvetlen környezetére: a kutatók gyakran 10 kilométeres távolságban is emelkedést tapasztaltak, megállapítva, hogy az objektum fűtő hatása 7 kilométerrel távolabb sem csökkent 30 százaléknál többet.

A mexikói Bajío régióban és a spanyolországi Aragónia tartományban mért 2 fokos emelkedés a kutatók szerint egyértelműen az AI-adatközpontok számlájára írható.