Az AI térhódítása akkora szén-dioxid-kibocsátással járt 2025 folyamán, amekkora New York teljes kibocsátása volt, valamint akkora vízigénye van, ami meghaladja a világ teljes palackozott víz szükségletét. Az AI környezeti következményeiért pedig egyelőre a lakosság fizet, nem pedig a techcégek. Mindezt egy, a héten közzétett tanulmány mutatta ki – írja a Guardian.

A tanulmányt a digitális fejlődés környezeti hatásaival foglalkozó cég, a Digiconomist, és annak vezetője, Alex de Vries-Gao holland tudós jegyzi, az anyag a Patterns tudományos folyóiratban jelent meg. Szerinte ez az első kísérlet arra, hogy az AI specifikus hatását mérjék, nem csupán az adatközpontokét, minthogy 2025-ben az olyan chatbotok használata, mint OpenAI ChatGPT és a Google Gemini ugrásszerűen megnőtt.

Alex De Vries-Gao szerint az AI rendszerek karbonlábnyoma 80 millió tonna, vízfelhasználása 75 milliárd liter. Az adatok azt mutatják, hogy az AI-használatnak köszönhető üvegházhatású gázkibocsátás jelenleg eléri a légi közlekedés kibocsátásának legalább 8 százalékát. A jelentés a techcégek saját beszámolóin alapszik, és egyben azt is sürgeti, hogy ezeket a cégeket kényszerítsék nagyobb fokú transzparenciára.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) az idei év során azt hozta nyilvánosságra, hogy az AI adatközpontok ugyanannyi áramot fogyasztanak, mint az energiaigényes alumínium olvasztók, az áramfogyasztásuk pedig 2030-ra várhatóan több mint a duplája lesz a jelenleginek.

Az IEA jelentése szerint a jelenleg épülő legnagyobb AI-adatközpontok mindegyike várhatóan annyi áramot fogyaszt majd, mint kétmillió háztartás. Az adatközpontok áramfogyasztásának legnagyobb részét jelenleg az Egyesült Államok adja (45 százalék), majd Kína (25 százalék) és Európa (15 százalék) következik.

De Vries-Gao szerint a techcégek környezetvédelmi jelentései nem elégségesek ahhoz, hogy akár csak az adatközpontok teljes hatását felmérjék, nemhogy az AI használatét elkülönítve lehessen mérni. Megjegyezte, hogy például amikor a Google nemrég jelentést tett közzé a Gemini hatásairól, nem vette figyelembe a működéshez szükséges villamos energia termeléséhez felhasznált vizet.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Mit adott nekünk a mesterséges intelligencia 2025-ben?

AI Híradó podcast december 13.

Gondolkodó chatbotok, élethű kép- és videógenerátorok, kórházakba és gyerekszobákba beférkőző AI-eszközök és áramzabáló adatközpontok – az AI Híradó idei utolsó adásában értékeljük az évet.

Durván nőtt a négy legnagyobb AI-fókuszú techcég közvetett károsanyag-kibocsátása

Nagy Gergely gazdaság június 6.

Az AI szektor gyors növekedése egyre nagyobb és energiaigényesebb adatközpontokat jelent, ami növeli a közvetett kibocsátást.

Jeff Bezos a világűrbe költöztetné az AI-t működtető adatközpontokat

Kuglics Sarolta TECH október 6.

Az Amazon alapítója szerint a mesterséges intelligencia infrastruktúrájának óriási hűtővíz- és energiaigényére a Földön kívül lenne a megoldás.