Rekonstruálták egy 75 ezer évvel ezelőtt élt nő arcát
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
A neandervölgyi nő a mai Iraki Kurdisztán területén élt, és negyvenes éveinek közepén hunyt el. Maradványaira a Shanidar barlangban, rossz állapotban találtak rá.
Német kutatók most először írták le a Schöningenből előkerült fantasztikus leletanyagot, amelynek részeként 20 vadászfegyvert és 35 házi szerszámot is azonosítottak. Az eszközöket, amelyek átgondolt tervezésről árulkodnak, neandervölgyiek használhatták.
Az ősi és modern emberi genomokat, valamint az egykori környezetet rekonstruáló modelleket felhasználó kutatás szerint az Eurázsiát először elérő emberek több ezer évig az Iráni-fennsíkon éltek.
Az 1,4 millió évesre becsült, darabolásra és famegmunkálására használt eszközök még a hetvenes években kerültek elő, de korukat csak most sikerült meghatározni. Ha megerősítik, a felfedezés teljesen átírja a mai Európa benépesedésének történetét, de egy független szakember óvatosságra int.
Mi a különbség a főemlősök és az emberszabásúak között? A farok. A friss farokkutatásban részt vevő Itai Yanai a Qubitnek meglepőnek nevezte, hogy az általuk azonosított, közel 25 millió éve bekövetkezett parányi genetikai változás mekkora következményekkel járt.
A konfrontatív dögevés átmeneti, de meghatározó szakaszt jelenthetett az emberré válásban.
A Kalambo-vízesésnél talált, eszközökkel végzett megmunkálás nyomait rejtő fadarabok valószínűleg egy folyóparti stég vagy kunyhó részét képezték.
Az emberi evolúció forgatókönyvét alapjaiban átíró elképzelésekkel előálló dél-afrikai paleoantropológus állításait az elmúlt két hónapban ízekre szedte a tudományos világ.
Az újdonsült Nobel-díjas Svante Pääbo és kollégái két szibériai lelőhelyen talált maradványok genetikai vizsgálata alapján rekonstruálták, hogyan élhettek a mai ember legközelebbi rokonai 50 ezer évvel ezelőtt.
A svéd genetikust az emberek kihalt elődeinek genomjával és az emberi evolúcióval kapcsolatos felfedezéseiért díjazták.
Több mint 20 éve előkerült leletek újbóli vizsgálata tárta fel, hogy már egy 7 millió éve élt korai emberelőd is két lábon járt. A Sahelanthropus tchadensis megtartotta fára mászási képességét is, ami jól jött neki a füves területekkel és erdőkkel tarkított élőhelyén.
Saját fajunk, a Homo sapiens és a neandervölgyiek megjelenéséhez is klímaváltozások vezethettek, derül ki egy frissen bemutatott kutatásból, amely azt vizsgálja, milyen hatása volt az elmúlt kétmillió év éghajlatának az emberi evolúcióra.
Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.
Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
Egyszerű genetikai változás rövidítette meg az emberi hátsó felet: két kóborló DNS-darabka lehet a ludas, bár abban, hogy végleg eltűnt a farok, több gén módosulása is közrejátszhat. A farok hiánya összefügghet azzal, hogy az embereknél ilyen gyakoriak a velőcső-záródási problémák.