A koalák élőben cáfolják, hogy a beltenyésztés egyenes út a kihaláshoz
A koala-paradoxon az evolúcióbiológia egyik alaptézisét kérdőjelezi meg.
evolúcióbiológia
Te mit kérdeznél egy evolúcióbiológustól?
A Qubit AMA következő vendége, aki olvasóink kérdéseit igyekszik megválaszolni: Kun Ádám, az ELTE TTK Biológiai Intézetének docense, aki az élet keletkezését, illetve az emberi együttműködés és viselkedés evolúciós hátterét kutatja.
Érdemes-e reneszánsz festményeket mutatnunk a macskánknak?
Mennyire jó az ember látása az állatokéhoz képest? Hogyan látunk színeket? Hogyan kezelhető a szürke- és a zöldhályog? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az emberi beszéd kialakulására ad magyarázatot a költésparaziták gazdafajainak vészjelző sivítása
Legalábbis ezt állítja az a nemzetközi kutatás, amely négy kontinens 20 madárfajának riasztóhangjait vizsgálta.
Egyszerre ősi és modern az a faj, amelynek szenzációs fosszíliája fényt derít a madarak agyának evolúciójára
A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
Na de mit adtak nekünk az evolúcióbiológusok?
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
Példátlan betekintést nyújt egy félmilliárd éves lárva fosszíliája abba, hogy miként alakult ki az ízeltlábúak testfelépítése
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
Az evolúció a városba költözött – így adaptálódnak az állatok az urbánus közeghez
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
Miért nem fogjuk soha megtalálni a rák elleni csodaszert?
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Agy nélkül is bámulatosan tanulékonyak a medúzák
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
Az ember és a majmok közös ősei már 40 millió évvel a Homo sapiens megjelenése előtt maszturbáltak
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
Kiderült, hogy a fókáknak is van ritmusérzékük
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
Rózsa Lajos: A homoszexualitás nem betegség, de politikai döntéssel meg lehet változtatni, hogy ki számít betegnek
Van, akit épp betegsége segít hozzá egyedülálló sikerekhez, és van, akit egyetlen tollvonással egészségessé lehet nyilvánítani. Rózsa Lajos evolúcióbiológus immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában magyarázza el, hogy a homoszexualitás még a betegségek egyébként vitatható kritériumrendszere alapján sem tekinthető kórosnak.
Scheuring István: A saját nemükhöz vonzódók agya másképp működik, ami már az anyaméhben eldől, és a következő generációra is kihat
A homoszexualitás azért lehet olyan elterjedt az állatvilágban, mert evolúciósan akkor is hozzájárul a fajfenntartáshoz, ha a homoszexuális egyedek szaporodási sikeressége elmarad a heteroszexuálisokétól, derül ki Scheuring István evolúcióbiológus áprilisi Qubit Live-előadásából, ami már videó és podcast formájában is elérhető.
Qubit Live #4: A homoszexualitás a közösségnek is hajthat evolúciós hasznot
Két evolúcióbiológussal, egy szociológussal, egy genderkutatóval, egy genetikussal és csillogó szemű, lelkes közönséggel eredt a homoszexualitás mibenlétének nyomába a negyedik Qubit Live. A 2021-es év embere díjat Bakos Ádám közgazdászból lett hangyafarmer kapta.