A Qubitnek nyilatkozó világhírű paleontológus, Steve Brusatte csodálatos csontváznak nevezte a Navaornis hestiae nevű madár Brazíliában megtalált, közel 80 millió éves fosszíliáját.
A tudományterület és a hozzá kapcsolódó genetikai, ökológiai és neurobiológiai ismeretek hatalmas társadalmi jelentőségű felismerések alapjául szolgáltak. De mely területeken tették életünket biztonságosabbá, kényelmesebbé, egészségesebbé? Aki válaszol: Scheuring István, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézet tudományos tanácsadója.
A hihetetlenül ritka, káprázatosan megőrződött fosszíliát a kutatók komputertomográfiával vizsgálták, ami feltárta belső szervrendszereinek szinte minden részletét.
A nagyvárosok faunája elkezdett alkalmazkodni a gyorskajákhoz, a környezetszennyezéshez és az ember által beszűkített élettérhez. De miért nőnek nagyobbra a balatoni siklók, és hogyan tanulták meg a légkondi használatát a phoenixi törpepapagájok?
„Egy gyík farka végén lévő rákot a 9 éves unokahúgom 3 perc alatt meg tudna gyógyítani” – mondja Boross Gábor evolúcióbiológus, aki a Stanford Egyetemről tért haza, és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Rákevolúciós Laborját vezeti. De mi a helyzet az emberi daganatokkal, és mi köze a ráknak az evolúcióhoz?
Német és dán kutatók a tanulás biológiai evolúciójának fontos mérföldkövét fedezték fel.
A University College London kutatói azért ásták bele magukat az önkielégítés őstörténetébe, mert az evolúciós szempontból költséges és pazarló tevékenységnek tűnt – pedig megvan rá a magyarázat.
Egy friss kutatás szerint az állatok minden előképzettség nélkül képesek voltak felismerni a szabályos ütemeket. Ez még a főemlősöknek sem megy, a felfedezés segíthet megérteni az emberi muzikalitás és beszéd kialakulását is.
Van, akit épp betegsége segít hozzá egyedülálló sikerekhez, és van, akit egyetlen tollvonással egészségessé lehet nyilvánítani. Rózsa Lajos evolúcióbiológus immár videón és podcastban is elérhető Qubit Live-előadásában magyarázza el, hogy a homoszexualitás még a betegségek egyébként vitatható kritériumrendszere alapján sem tekinthető kórosnak.
A homoszexualitás azért lehet olyan elterjedt az állatvilágban, mert evolúciósan akkor is hozzájárul a fajfenntartáshoz, ha a homoszexuális egyedek szaporodási sikeressége elmarad a heteroszexuálisokétól, derül ki Scheuring István evolúcióbiológus áprilisi Qubit Live-előadásából, ami már videó és podcast formájában is elérhető.
Két evolúcióbiológussal, egy szociológussal, egy genderkutatóval, egy genetikussal és csillogó szemű, lelkes közönséggel eredt a homoszexualitás mibenlétének nyomába a negyedik Qubit Live. A 2021-es év embere díjat Bakos Ádám közgazdászból lett hangyafarmer kapta.
Nicholas Longrich evolúcióbiológus összeszedte, milyen fejlődésre számíthat az emberi faj hosszú távon, a múltbeli evolúciós trendek alapján.
Az élet keletkezésének tyúk-tojás problémája: mi volt előbb, az örökítőanyag vagy a fehérjék? Mit tanultunk a járványból? A Qubit podcastsorozatában, a Darwin démonaiban Kun Ádám evolúcióbiológus és Mandl Péter bécsi kutatóorvos keresi a válaszokat.
Az 1908-ban előkerült ötvenezer éves csontok alapján a kutatók eddig azt hitték, hogy a hatvan év körüli neandervölgyit ízületi gyulladás kínozta, egy friss elmélet szerint azonban brucellózis végzett vele, ez okozta a csontjain az elváltozásokat.
„Néhanapján nem árt letesztelni még a legelegánsabb és leglogikusabb elméleteket is” – mondja Székely Tamás, a Bathi Egyetem evolúcióbiológia-professzora, aki munkatársaival 64 állatfaj vizsgálata után állapította meg, hogy a valóságban nincs közvetlen összefüggés a nemi szerepek és az ivarsejtek méretbeli különbsége között.