Magyaroszágon évente tízezernél is több személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történik, közülük több száz halálos kimenetű. Csak 2025-ben 415 ember halt meg a közutakon. A közlekedési balesetekben érintett elkövetők nem klasszikus bűnözők, és a társadalom sem így tekint rájuk, mégis megtörténhet, hogy szabályszegésük eredménye azonos a legsúlyosabb élet elleni bűncselekmények eredményével. A balesetek a legtöbb esetben nem borzolják a társadalom igazságérzetét, akkor sem, ha azok a sofőr súlyos szabálysértésének következményei. Időről-időre azonban akad olyan közúti baleset, ami után elszabadulnak az indulatok, és a társadalom elemi erővel követel igazságtételt.

A nemrégiben történt győri, halálos kimenetelű gázolásos baleset alaposan megbolygatta az emberek igazságérzetét. A választások előtti felfokozott hangulatban a csúcskategóriás luxusautójával egy februári vasárnap reggelen a belvárosban száguldó, helyben ismert vállalkozó által okozott balesetben egy 76 éves idős nő meghalt, ketten megsérültek. A hír hallatán az emberekben megjelent az azonnali megtorlás igénye, és ennek következményei napokon belül az igazságszolgáltatáson csapódtak le. A Győri Törvényszék elnöke kénytelen volt közleményben védeni az ügyben eljáró nyomozási bírót a kommentekben, névtelen üzenetekben és kéretlen telefonhívások formájában rázúduló népharagtól.

Jogi podcastsorozatunk, a Petrocelli legújabb adásában dr. Paulusz Bogáta büntetőjogi ügyvéddel annak jártunk utána, hogy mi lehet az oka annak, hogy egy-egy kiemelt figyelmet kapó, tragikus kimenetelű közlekedési baleset után a társadalom igazságérzete ilyen mértékben eltér a büntetőeljárásban hozott döntések eredményétől, és hogy mit tehetnek a büntetőeljárás szereplői annak érdekében, hogy a gyászból, veszteségből és a biztonságérzet elvesztéséből fakadóan azonnal megjelenő indulatok csituljanak.

• Lehet-e sajtóhírekből rekonstruálni egy közlekedési baleset részleteit?
• Mikor rendelheti el a bíró a gyanúsított letartóztatását, és mikor kell szabadlábra bocsátani? Mit jelent a bűnügyi felügyelet elrendelése?
• Mit lehet kezdeni a bíróságra nehezedő társadalmi nyomással? Hogyan tud belenyúlni az ügyészség az eljárásba?
• Mit tehet maga az elkövető egy ilyen helyzetben?
• Miért nem lehet egy jogállamban engedni az indulatoknak, és mit lehet kezdeni a társadalom megbillent igazságérzetével?

Ezekről és a büntetőeljárás egyéb izgalmas kérdéseiről beszélgettünk a szakemberrel, aki tiszta büntetőjogászi szemlélettel mondja el, miért érdeke mindannyiunknak, hogy a büntetőeljárás ne azonnal és ne a társadalmi felháborodás mentén szolgáltasson igazságot, és azt is, hogy miért nem veheti figyelembe a bíróság, ha egy Aston Martin 70 milliót ér, és zöld a színe.

Hallgasd alább: