Május 5-én elnököt választ az MTA
A Magyar Tudományos Akadémia május 4-én és 5-én tartja közgyűlését. Ezen tisztújításra is sor kerül, elnököt is választ a testület. Az új elnök, főtitkár és főtitkárhelyettes, az alelnökök és az elnökségi tagok személye minden bizonnyal már május 5-én eldől.
A tavaly év végén kezdődött jelölési folyamat márciusban lezárult, a hónap közepén napvilágot látott, kik a jelöltek, az elnöki pozíció négy jelöltje, ahogy ez a sajtóból már jó ideje tudható volt: Borhy László régész, Miklósi Ádám etológus, Perczel András kémikus és Pósfai Mihály geológus.
A Stádium 28 kör, az MTA köztestületi tagjaiból alakult társadalmi fórum még januárban, Quo vadis Academia? címmel hirdetett meg egy nyilvános beszélgetést az elnökjelöltekkel – Borhy, Miklósi és Pósfai akkor el is fogadták a meghívást, de az eseményt végül is lefújták. Februárban a Qubit interjújában az Akadémiai Dolgozók Fóruma egyik elnökségi tagja, Lőrincz Viktor a transzparencia hiánya miatt bírálta az elnökválasztási folyamatot.
Március közepén a négy elnökjelölt koncepciója nyilvánossá vált, jelenleg is elérhető az MTA weboldaláról.
A jelöltek, akik a jelölési folyamat során a koncepciójukkal kapcsolatban számos kérdést is kaptak, a programjukat április 8-án, zárt ülésen ismertették az MTA Közgyűlésének szavazati jogú tagjai előtt.
A közgyűlésre és az elnökválasztásra a parlamenti választásokat követően fordul rá az Akadémia, így már az országos eredmény ismeretében dönthet a tisztségviselők személyéről.
Ebből a szempontból nem mellékes, hogy a választások előtt pár nappal a Professzorok Batthyány Köre (PBK) egymás után egy állásfoglalást és egy felhívást is közzétett, amely egyértelműen a Fideszre való szavazásra szólít fel, az egyiknek ez a címe: „Orbán Viktor győzelme sorsdöntő!" Ugyan a szövegek alatt nincsenek név szerint feltüntetett aláírók, a PBK tagjai között az egyik elnökjelölt, Perczel András is ott van. Ennek alapján nem volna meglepő, ha az MTA tagjai kevésbé esélyesként tekintenének rá az elnökválasztási versenyben.
Már csak azért is, mert a választásokat követően az MTA április 16-án, csütörtökön kiadott egy közleményt, amely úgy fogalmaz, hogy az MTA „egyetért a Tisza Párt programjában megfogalmazott fő célokkal, kiemelten fontosnak tartja a magyar kutatók hozzáférését az európai uniós kutatási együttműködésekhez és forrásokhoz, valamint a hazai tudományos intézmények, köztük az egyetemek autonóm és transzparens működését”. A szöveg párbeszédet javasol és szorgalmaz a Tisza párt „vezetőivel és szakértőivel”. A közlemény világossá teszi az együttműködési szándékot annak érdekében, hogy “„a tudományos közösség szakmai véleményével összhangban álló és többségének támogatásával megvalósítható tudománypolitikát” lehessen megalapozni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Rengeteg pozitív változást tervez a Tisza az oktatás és a tudomány területén – kérdés, hogy be tudja-e tartani, amit ígér
A közoktatásban, a felsőoktatásban és a tudományos életben is égetők a problémák, és sürgős lépésekre volna szükség. Ugyanakkor épp ezeken a területeken nehéz rövid távon eredményeket elérni. Mi olvasható ki a Tisza programjából, és melyek lehetnek az első intézkedések?
A hatalom végre leszáll a tudomány és a felsőoktatás nyakáról – egyebek között ezt ígéri a Tisza programja
A Tisza Párt programja azt ígéri, lesz minden: intézményi autonómia, korrekt finanszírozás és Erasmus is, cserébe nem lesz kekva, az MCC pedig jóval szegényebb lesz.
