„Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre” – Freund Tamás MTA-elnök közgyűlési beszédében a kormánynak is üzent
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Hétfő reggel megkezdődött a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) bicentenáriumi közgyűlése, amelynek nyitóbeszédében Freund Tamás elnök megjegyezte, hogy jelenleg nincs igény a hatalom részéről az együttműködésre, „csupán az igazodásra”. Beszédében felidézte, hogy az Akadémia a rendszerváltás után nyerte vissza autonómiáját, és a tagság 1994 óta a tudományos teljesítménytől függ.
Egyben viszont burkoltan arra is utalt, hogy ez az autonómia mára megkérdőjeleződött:
„Elnökségem kezdetén, miniszterelnöki döntéssel kapott támogatásból meg tudtuk erősíteni szervezetünket, és új programokat is indítottunk. Együttműködési megállapodásunk van a belügyi és a honvédelmi tárcával, egy sor témában együttműködünk a kormányszervekkel, közel 50 állami testületben van képviselőnk. Mindez reményeket kelthetne mindannyiunkban. Közben azonban folytatódott a kutatás és a felsőoktatási rendszer átalakítása, amibe az Akadémiát csak formálisan vonják be. A forgatókönyv nagy része ismeretlen a tudományos közösség és az Akadémia számára. Nincs érdemi politikai igény az együttműködésre, csupán az igazodásra, így nem válhat meghatározóvá a kölcsönös tisztelet, a bizalom és az egymás iránti lojalitás, sem a magyar tudomány és a politika, sem a kutatás és a felsőoktatási rendszer képviselői között.”
Mint elmondta, nem tudni, hogy az Akadémiának „az éppen regnáló hatalom csapása, vagy ölelése” tesz-e jót, azonban figyelmeztetett arra, hogy az MTA léte nem a tudósok érdeke, hanem a nemzeté.
Az Akadémiát ért közelmúltbeli támadásokat is megemlítette:
„A világban és az országban is egyre feszültebb a helyzet. A közéleti viták hangneme elfajulóban van, támadások indultak ellenünk. Ez a helyzet tagságunkat is megosztja, de belső vitáink stílusa, hangneme megőrizte méltóságát.”
Az MTA ünnepi közgyűlése „Biztos pont. 200 éve.” mottóval zajlik, egy olyan helyzetben, amikor tavaly az Akadémia megvált ingatlanvagyona jó részétől (a 130 milliárdra értékelt vagyont 80 milliárdért adja oda a kormánynak), miközben kutatóhálózatát már 2019-ben leválasztották róla.
A jubileumi közgyűlést ráadásul kisebb botrány vezette elő, amikor Orbán Viktor március 15-i poloskás beszéde után több akadémikus jelezte: ha a miniszterelnök megjelenik az ünnepi ülésen, ők elhagyják a termet. Később kiderült, Orbán Viktor nem lesz ott a közgyűlésen – hogy a figyelmeztetés hatására, vagy sem, azt valószínűleg sosem fogjuk megtudni.
Freund Tamás beszédét Sulyok Tamás köztársasági elnöké és Hankó Balázs kultúráért és innovációért felelős miniszteré követte, a közgyűlésről később bővebben is beszámolunk.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Finoman, mégis határozottan tette helyre Schmidt Máriát az MTA elnöke
Hétfői blogposztjában a történész sztálinista intézménynek nevezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Az MTA elnöke kedden közzétett válaszlevelében azt írja, hogy Schmidt szándékos félrevezetésekkel akarja lejáratni az intézményt.
Akadémiai Dolgozók Fóruma: a kormány hadat üzen az Európai Uniónak a kutatói hálózat magánosításával
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat rohamtempójú átalakítását célzó kedd esti törvényjavaslat elzárja az uniós forrásokat, állítja az érdekvédelmi szervezet.
Hazából legelőt – 2024 a tudomány- és kultúrpolitikában
Ingatlanozás az MTA-nál és az egykori MTV-nél. Súlyos, szürke horizontok és a „nehéz magyarság”. KEKVA és MNMKK. Meg nem épült óriás piramisok, lesöpört műemlékvédelmi szabályok, engedetlen kultúrahordozók és disztópia, amerre csak nézünk.
A kutatólabor nem iparvállalat – egy kudarcra ítélt átalakítás anatómiája
Kiszámíthatatlan finanszírozás, hatalomkoncentrációra való törekvés, a kutatói munka teljes félreértése – így ír az MTA-tól elvett kutatóhálózat újabb átszervezéséről Péter László, az Akadémiai Dolgozók Fórumának elnöke.
