42 elveszett oldalt rekonstruáltak az egyik legfontosabb újszövetségi kéziratból

április 27.
tudomány

Egy nemzetközi kutatócsoport a Glasgow-i Egyetem professzora, Garrick Allen vezetésével sikeresen rekonstruált 42 elveszett oldalt a Codex H nevű kéziratból, amely a bibliai Újszövetség egyik legjelentősebb, 6. századi lelete.

Forrás: Glasgow-i Egyetem

Szent Pál leveleinek ezt a létfontosságú másolatát a 13. században a görögországi Athosz-hegyen található Nagy Lavra-kolostorban tették szinte használhatatlanná: a kéziratot szétszedték, lapjait újraírták, és más könyvek kötéséhez vagy borítójához használták fel alapanyagként. A kézirat fennmaradt töredékei szétszórtan, olasz, görög, orosz, ukrán és francia könyvtárakban találhatók. A kutatók a fennmaradt oldalak csúcstechnológiás vizsgálatával nyerték vissza az elveszett lapok szövegét.

Az áttörést a forenzikus kémia és a legmodernebb digitális technológia ötvözése tette lehetővé. Az Early Manuscripts Electronic Library (EMEL) szervezettel együttműködve a kutatók multispektrális képalkotást alkalmaztak az úgynevezett „szellemszövegek” kimutatására. Ezek olyan halvány vegyi lenyomatok, amelyeket az eredeti tinta hagyott hátra, amikor a lapokat évszázadokkal ezelőtt újraírták és egymáshoz préselték. A lelet hitelességét párizsi szakértők radiokarbonos kormeghatározása is igazolta, amely tudományosan is megerősítette a pergamen 6. századi eredetét.

Forrás: Glasgow-i Egyetem

A mostani felfedezésnek óriási jelentősége lehet a korai keresztény írások megértésében, hiszen olyan szövegeket tár a kutatók elé, amelyeket több mint 700 éve nem láthatott emberi szem. A visszanyert szövegrészletek nem csupán a már ismert bibliai szövegeket tartalmazzák, hanem egyedülálló betekintést nyújtanak abba is, hogyan változott a Biblia értelmezése az évszázadok során. A lapok között például megtalálhatók a Szent Pál leveleihez rendelt legkorábbi ismert fejezetlisták, amelyek gyökeresen eltérnek a ma használatos felosztástól.

A leletek továbbá feltárják a 6. századi írnokok munkamódszereit, javításait és azt a középkori újrahasznosítási gyakorlatot is, amelynek során a megrongálódott szent szövegeket alapanyagként használták fel. A Glasgow-i Egyetem digitálisan már elérhetővé is tette a felfedezett szövegeket, és hamarosan egy tudományos igényű nyomtatott változatot is kiadnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: