42 elveszett oldalt rekonstruáltak az egyik legfontosabb újszövetségi kéziratból
Egy nemzetközi kutatócsoport csúcstechnológiás kémiai és digitális képalkotó módszerekkel nyert ki szövegeket Szent Pál leveleinek 6. századi másolatából.
Egy nemzetközi kutatócsoport csúcstechnológiás kémiai és digitális képalkotó módszerekkel nyert ki szövegeket Szent Pál leveleinek 6. századi másolatából.
Miközben templomba egyre kevesebben járnak, az internetet ellepték az Istenbotok és az Ai-Jézusok. Van, ahol már a gyóntatófülkében is a mesterséges intelligencia válaszol.
„Ahelyett, hogy elkísérné a diákokat az új évezredbe, visszavinné őket az 1950-es évekbe. Mi lesz a következő? Visszahozza a fekete-fehér tévéket?” – kommentálta Giuseppe Valditara terveit az Öt Csillag Mozgalom.
Izraeli limnológusok szerint a bibliai Galileai-tenger, vagyis a Kineret-tó körülményei adottak voltak a könnyen félreértelmezhető tömeges halpusztulásokhoz.
A természettudósok hajlamosak elintézni a Bibliát azzal, hogy teli van sületlenségekkel, pedig az ókeresztény teremtésteológia – középkori zsidó közvetítéssel – a kora újkori tudományos forradalom egyik előmozdítója volt.
UV-fény segítségével találták meg Máté evangéliuma 12. fejezetének értelmezését, ami az ószír fordításból maradhatott fenn.
Úgy szórhatták egymásra átkaikat a pogány rómaiak, mint az Újszövetség angyalai a hitetlenekre.
A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.
Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
Eddig azt hitték, hogy a több ezer éves dokumentumokon csak egy írnok dolgozott, de a legfejlettebb mintafelismerő algoritmusok bebizonyították, hogy legalább ketten voltak.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Nagy utat tett meg a számítógépes szövegalkotás, amióta napvilágot láttak Théo Lutz első gépversei. De vajon írhat értelmes szövegeket egy modern algoritmus? Milyen út vezetett a regényelemző kézműves minikódoktól a big data alapú szöveggyárak istenkomplexusáig?