Izraeli limnológusok szerint a bibliai Galileai-tenger, vagyis a Kineret-tó körülményei adottak voltak a könnyen félreértelmezhető tömeges halpusztulásokhoz.
A természettudósok hajlamosak elintézni a Bibliát azzal, hogy teli van sületlenségekkel, pedig az ókeresztény teremtésteológia – középkori zsidó közvetítéssel – a kora újkori tudományos forradalom egyik előmozdítója volt.
UV-fény segítségével találták meg Máté evangéliuma 12. fejezetének értelmezését, ami az ószír fordításból maradhatott fenn.
Úgy szórhatták egymásra átkaikat a pogány rómaiak, mint az Újszövetség angyalai a hitetlenekre.
A zsidó halászfaluból később római polisszá alakuló város fontos bibliai helyszín: Jézus csodatételei közül többet ide kötnek, és más apostolok mellett Péter is itt születhetett. A most feltárt romokból a régészek szerint egyértelműen azonosítható a régóta keresett település.
Hogyan örökítették át az ókori eredményeket a bibliai teremtéstörténethez írt kommentárok, és hogyan váltak önálló tudományos műfajjá? Ezt mutatta be az ELTE Ókortudományi Intézete által rendezett sorozat hétfői előadásában Visi Tamás, a csehországi Palacký Egyetem judaisztikai tanszékének tanára.
A hirosimai atombombánál ezerszer erősebb, tűzgömbbé alakult meteorit robbanása végezhetett a bibliai Szodomával, Jerikóval és számos más közel-keleti várossal 3600 évvel ezelőtt – derült ki egy 15 éven át tartó, régészek, geológusok, asztrofizikusok és más szakemberek által végzett kutatásból.
A geomitológusok igyekeznek összegyűjteni a történelmi özönvizekről szóló történeteket, és azokat az írásbeliség előtti kor embere által megfigyelt természeti jelenségekként olvasni, hogy az elődök tapasztalatai a mostani klímaváltozás idején is értelmezhetővé és használhatóvá váljanak. Az ősi történetek a mai kor emberének is segíthetnek abban, hogy vízparti városaink ne jussanak Atlantisz sorsára.
Eddig azt hitték, hogy a több ezer éves dokumentumokon csak egy írnok dolgozott, de a legfejlettebb mintafelismerő algoritmusok bebizonyították, hogy legalább ketten voltak.
A szentek csodatételeit bemutató írások alapján, de a legmodernebb geológiai eszközökkel bizonyították be, hogy a 6. századi Itália társadalmát a klímaváltozás hatásai rázták meg. Az áradások vizsgálata és a vallási történetek határán azonban még mindig a Noé bárkáját ihlető nagy özönvíz eredete a sláger.
A Biblia szerint itt árulta el Júdás Jézust. A mikvéhez nem tartoztak épületek, de a régészek találtak egy ógörögül írt, kőtáblába vésett keresztény fohászt.
Nagy utat tett meg a számítógépes szövegalkotás, amióta napvilágot láttak Théo Lutz első gépversei. De vajon írhat értelmes szövegeket egy modern algoritmus? Milyen út vezetett a regényelemző kézműves minikódoktól a big data alapú szöveggyárak istenkomplexusáig?
Az egyik legfontosabb keresztény ünnep hatékonyan olvasztotta magába a legősibb tavasz- és termékenységszimbólumokat. Tényleg egy sebzett madár nyúllá változtatásával kezdődött minden?