Az orbáni magyar modell terjed Szlovákiában és Grúziában is, ami a kritikus hangok elhallgattatását illeti.
A mindennapi praxisban hatalmas ellentmondás feszül az Alaptörvény megállapításai és a kormány tevékenysége között – írja Ungváry Krisztián történész.
Éber Márk Áron szociológus nemrég megjelent kötete az olasz marxista filozófus, Antonio Gramsci nézeteinek kortárs, hazai, újjobboldali politikai felhasználásáról beszél. Valóban Gramsci téziseiből nőtt volna ki a NER?
Kovách Imre szociológus és kutatótársai csütörtökön bemutatott, nagyszabású munkájából olyan ország képe bontakozik ki, ahol egyes csoportok elégedetten, polgárosodva élik az életüket, míg más nagy méretű csoportok leszakadtak és elmagányosodtak. A politika ezeket az egyenlőtlenségeket kihasználja és konzerválja, hiszen a polarizáció fenntartása és a dezintegrálódott csoportok befolyásolása a jelenlegi rendszer legfőbb pillére.
Négy kelet-közép-európai országban vizsgálták a kutatók a hatóságok és a társadalmi szervezetek kapcsolatát, és kiderült, hogy a populista kormányok csak a „sajátjaikkal” állnak szóba. A négy állam közül Magyarországon a legdrasztikusabb a demokratikus minőség romlása.
A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) nyolc év alatt igyekezett átírni nemcsak a múltat, hanem a jelen kultúráját is. Arrafelé erősebb volt a cenzúra, élesebbek a politikai harcok az intézmények körül, és most, a Kaczyński-rendszer után meglehetősen nehéz az újrademokratizálás is.
Mi ment félre a rendszerváltás után? Hogyan ágyazott meg a Kádár-korszak a NER-nek? Hova tűnt a középosztály? Ezekről kérdeztük Valuch Tibor történészt, aki új könyvében a késő kádárizmustól az illiberalizmusig tekinti át a magyar társadalom változásait.
Magányos hősök még nem buktattak kormányt, de tömegmozgalmak már szökkentek szárba egyetlen ember akciója nyomán – mondja Magyar Péter szombati tüntetéséről Mikecz Dániel, aki politológusként mozgalomkutatással is foglalkozik.
Ijesztő méretű, legalább hat nagy intézményt magába foglaló kulturális konglomerátum képe rajzolódik ki Demeter Szilárd és Csák János tervei nyomán. De mire jó ez a koncentráció, mit akar vele elérni a kormány, és honnan kerül elő mindig Demeter?
A Kritikus kultúra / A kultúra kritikus helyzetben konferencián a NER-ről, a függetlenségről, a művészeti elitről és a kultúra mozgásteréről volt szó. De miért van bajban a kultúra, ha ömlik bele az állami pénz?
Két beszédes statisztika.
Sikernek vagy kudarcnak minősíthetők azok a gazdasági és társadalmi változások, amiket a kormány 2010-es hatalomra kerülése óta eszközölt? Mihályi Péter, a Corvinus egyetemi tanára akadémiai székfoglalójában elemezte a folyamatot.
Szokatlanul hosszú, éles hangú levélben kritizálja Somogyi Péter világhírű agykutató egykori tanítványát, Freund Tamást, akinek MTA-elnökké választása után az oxfordi tudós lemondott magyar akadémiai tagságáról. A Qubit birtokába jutott levelet és Freund válaszát változtatás nélkül közöljük.
A középiskolákban használatos tankönyvek politikai üzenetet hordoznak, sokszor hibásak vagy hiányosak, belterjes módon készülnek, és mítoszokat kezelnek tényként, miközben a mindennapok megértéséhez elengedhetetlen modern kori történelemre alig jut idő, állítják szakértők, történészek és gyakorló történelemtanárok.
Miért szeretik a magyarok a hosszan kormányzó pártokat? Miért a szétaprózódottság a mindenkori magyar ellenzék alapállapota? Tényleg Dobrev Klára az első magyar árnyékkormányfő? A TK Podcast új adásának témája: van-e új a nap alatt a magyar politikában?