Ausztrál kutatók olyan, a férfiakétól eltérő sajátosságokat azonosítottak a női immunrendszerben, amelyek megmagyarázzák körükben az autoimmun- és a gyulladásos betegségek előfordulásának magasabb arányát – ismerteti az Connect Sci tudományos portál az American Journal of Human Genetics című folyóiratban megjelent tanulmányt.

Az Új-Dél-Walesi Egyetem kutatócsoportja több mint 1,25 millió immunsejtet szekvenált közel ezer egészséges önkéntes véréből. Az egysejt-analízis nemenkénti különbségeket tárt fel az immunsejt-típusok arányában, valamint a génexpresszióban.

A vírusokkal, baktériumokkal, gombákkal fertőzött sejteket elimináló monocita immunsejtek aránya a férfiaknál bizonyult magasabbnak. Ezek génexpressziója a hírvivő RNS-ből (mRNS) fehérjéket szintetizáló riboszómák által meghatározott élettani mechanizmusok működését befolyásolja negatív irányban. A nőknél ezzel szemben az antitestek termeléséért felelős B-sejtek, valamint az egész immunrendszer szabályozását (modulálását) vezénylő T-sejtek aránya bizonyult magasabbnak. Ezek genetikai aktivitása a gyulladásos folyamatok kialakulására van hatással.

A rendkívül reaktív immunprofil előnyt biztosít a nőknek a vírusfertőzések leküzdésében, azonban azzal a biológiai kompromisszummal jár, hogy a férfiaknál jóval hajlamosabbá válnak az autoimmun betegségekre. Ezzel szemben a férfi immunrendszer ellenálló a gyulladásokkal szemben, viszont sokkal fogékonyabb a fertőzésekre és a nem reproduktív rákos megbetegedésekre.”

A kutatók ezen kívül olyan nemenként eltérő „genetikai kapcsolókat” azonosítottak, amelyek fokozzák a fent vázolt fogékonyságbeli különbségeket. Eredményeik szerintük az emberi immunrendszert csak a nők és férfiak együttes vizsgálatával lehet teljes egészében feltérképezni. Amennyiben az immunológiai kutatások figyelmen kívül hagyják a különbségeket, akkor a betegségek megértése és azok hatékony terápiáinak kidolgozása továbbra is erősen korlátozott. A kutatók szerint miközben a szakirodalom a legtöbb autoimmun betegség esetében univerzális kezelési metódust javasol, elemzésük azt bizonyítja, hogy a női és férfi autoimmun betegségek nem feltétlenül ugyanazok, ezért gyógymódjuk sem lehet feltétlenül ugyanaz.