Az európai esetszámok növekedésért felelős BA.4 és BA.5 variánsok minden korábbinál jobban kikerülik az újrafertőzés elleni védettséget. Az omikron ellen tervezett oltások hatásosak ellenük, de már kevésbé, mint a korábbi változatok ellen.
A csaknem atomi szintű analízis szerint az omikron variánsnak 3-5-ször annyi tüskefehérjéje van, mint a korábbiaknak. Ez megmagyarázhatja, hogy az omikron hogyan válhatott ilyen gyorsan a domináns vírustörzzsé. A kutatás a hatékonyabb antitest-terápiák előtt is megnyithatja az utat.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
Egy friss amerikai kutatás szerint az enyhe lefolyású koronavírusfertőzésen átesett tizenéveseknél kialakuló paranoia, a téveszmék és az öngyilkossági gondolatok egy olyan immunrendszeri mechanizmusra vezethetők vissza, amely során az autoantitestek az idegrendszert támadják meg.
Egy preprint tanulmány szerint a vizsgált szarvasok közül 152 állat vérében találtak a SARS-CoV-2 vírus elleni antitesteket. A kutatók szerint a szarvasok vagy közvetlenül az embertől kaphatták el a betegséget, vagy valamilyen háziállattól.
A TikTokon terjed a módszer, hogyan lehet üdítőitalokkal becsapni az antitestekkel működő koronavírus-gyorstesztet. A titok nyitja a savas kémhatás, ami nem teszi működésképtelenné magát az eszközt, a benne lévő érzékeny antitesteket viszont igen.
A vér antitestjei és a T-sejtek után most a csontvelőben található, antitesttermelő plazmasejtek és a memória B-sejtek szerepét kutatták az immunitás kialakulásában, biztató eredményekkel.
Nemcsak a koronavírus elleni vakcina, hanem egyik oltás sem jelent teljes védelmet mindenkinek, aki megkapja. A SARS-CoV-2 esetében a mutációk és az immunrendszer egyedi sajátosságai okozhatják a jelenséget.
A Science Meetup Karanténnapló-különkiadásában Ferenci Tamás biostatisztikus óva intett attól, hogy valaki az ellenanyagok szintje alapján hasonlítsa össze védettségét másokéval, különösen úgy, hogy még egyes laboratóriumok között is különbözőek lehetnek a védettség mértékét megállapító tesztek.
Még mindig nem tudni biztosan, miért hat a koronavírus az egyik emberre így, a másikra úgy. Egy szigorúan ellenőrzött emberkísérletben most a fertőzésen átesett fiatalok szervezetén tanulmányozzák az immunrendszer reakcióját.
A Regeneron monoklonális antitesteket tartalmazó készítménye nemcsak a tünetek kezelésében, hanem a súlyos fertőzés megelőzésében is hatékony, ráadásul az eddigi intravénás adagolás helyett már bőr alá is lehet fecskendezni.
Az antitest-terápia hatására sikeresen visszanőttek a kísérleti egerek és – az emberéhez hasonlóbb fogazatú – vadászgörények hiányzó fogai, így hamarosan nagyobb emlősökön, majd embereken is vizsgálhatják a módszer hatékonyságát.
Az Eli Lilly gyógyszercég által gyártott antitestes készítményekkel az esetek 87 százalékában sikerült megelőzni a koronavírus súlyos tüneteit és a halált. A gyógyszereket Magyarországon januárban, az Európai Unióban februárban engedélyezték.
A monoklonális antitest alapú készítményeket a német egészségügyi miniszter szerint először az egyetemi klinikákon vetik be.
Egy nemzetközi kutatócsoport daganatos páciensek kórelőzményeit elemezve összefüggést talált a korábbi Toxoplasma gondii fertőzésre utaló antitestek szervezetbeli jelenléte és a glioma kialakulása között.
A covidból felgyógyult betegek vérében még a fertőzés után 8 hónappal is olyan mennyiségben vannak jelen az immunizációban részt vevő antitestek, B-sejtek és T-sejtek, hogy a kutatók szerint valószínűleg több évig védettséget biztosítanak.
A Pittsburghi Egyetem kutatói olyan, a teveféle ellenanyagaként szolgáló nanotesteket találtak, amelyek az eddigieknél még hatékonyabban akadályozzák a SARS-CoV-2 kapcsolódását az emberi sejtekhez.
Az Oxfordi Egyetem Jenner Intézetében fejlesztett oltóanyag mind antitestes, mind T-sejtes immunválaszt képes kiváltani, a vizsgálati alanyok 70 százalékánál jelentkező enyhébb mellékhatások pedig hétköznapi gyógyszerekkel orvosolhatók.
A Semmelweis Egyetemen ápolt beteg a szérum beadásakor már több mint 10 napja lélegeztetőgépen volt. A kezelést követő napokban meg tudták kezdeni fokozatos ébresztését, május 11-én pedig végleg lekerülhetett a lélegeztetőgépről.
Egy kísérleti kaliforniai programban a gyógyultak vérében található antitestektől várták azt, hogy megerősítik azoknak a betegeknek az immunrendszerét, akik még küzdenek a betegséggel. Itt az első részsiker.