A Teherán elleni első légitámadás gigantikus kén-dioxid-felhővel borította be Közép-Ázsiát

május 26.
tudomány

Megírtuk, hogy miután az izraeli hadsereg március 7-én éjszaka és a másnapra virradó hajnal légicsapásokat mért több teheráni olajtárolóra, és miután sűrű fekete füst és hatalmas lángoszlopok borították be Irán északi részét, Teheránra szem- és bőrirritációt okozó apokaliptikus fekete eső hullott.

Az Advances in Atmospheric Sciences folyóiratban most megjelent tanulmány szerint a légitámadások nyomán egy 300 ezer négyzetkilométer területű kén-dioxid-csóva került a légkörbe, amely Türkmenisztán, Üzbegisztán, Kirgizisztán, Kazahsztán után Kínát is elérte – írja a New Scientist. A kínai Vuhani Egyetem kutatócsoportjának műholdas megfigyelési adatokon alapuló becslése szerint a Teheránt sújtó első légicsapások nyomán 29 800 tonna kén-dioxid került a légkörbe, egyharmaddal több, mint a 2010-ben az egész európiai légi közlekedés megbénító izlandi Eyjafjallajökull vulkán kitörését követően.

Láng- és füstoszlopok Teheránban az olajraktárak felrobbantása után március 7-én késő este
Fotó: SASAN/Middle East Images via AFP

A kínai kutatócsoport szerint a szennyező anyagok valószínűleg vízforrásokra és mezőgazdasági területekre hullottak, potenciálisan szennyezve az ivóvizet és az élelmiszereket is. Az új generációs Fengyun 3 műhold-konstelláció által mért kén-dioxid-koncentráció ugyanis meghaladta az egészségkárosító szintet. A légszennyezés ilyen mértéke kiváltképp a gyerekek és idősek körében negatív hatással van a tüdőfunkciókra, irritálhatja a szemet miközben széles körben súlyosbíthatja a hörghurutot és az asztmás tüneteket.

A Teherán elleni első támadás során nagyjából hússzor annyi kén-dioxid került a levegőbe, mint amennyit az északi féltekén működő széntüzelésű erőművek egy év alatt kibocsátanak. A kén-dioxid mellett nehézfémek, nitrogén-oxidok és policiklusos aromás szénhidrogének is szennyezhették a légkört, amelyek mindegyikét karcinogén anyaként tartanak számon.

* * *

Júniusban a 13. Qubit Live-on folytatjuk korunk talán legnagyobb technológiai és társadalmi kihívása, a mesterséges intelligencia (AI) vizsgálatát. Most az AI-modellek korlátaira és az AI körüli hype-ra, valamint az általános mesterséges intelligencia (AGI) lehetőségére fogunk fókuszálni.

Velünk lesz Jelasity Márk informatikus-matematikus-nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem Mesterséges Intelligencia Tanszékének vezetője, Kocsis Levente matematikus, a HUN-REN Sztaki tudományos főmunkatársa, Pintér Róbert szociológus-politológus, a Corvinus Egyetem docense, Móró Tamás és Jónap Richárd közgazdászok, a Concorde Értékpapír Zrt. stratégái és Kizlinger Lilla, Ezüst Medve díjas színművész. Ha nem szeretnél lemaradni, iratkozz fel mielőbb a Qubit+-ra! Az estet a Concorde Értékpapír Zrt. támogatja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Forrás