Az ismeretlen, korábban nem használt eszközökkel, explicit kondicionálás, képzés vagy tanulás nélküli problémamegoldás az állati viselkedéssel foglalkozó szakirodalom szerint a kognitív rugalmasság meghatározó jellemzője. Az állati intelligenciát fémjelző képesség meglétét és mértékét finn kutatók földi poszméheknél (Bombus terrestris) kísérelték meg tetten érni – olvasható az ausztrál Connect Sci portál ismertetőjében.

Az Oului Egyetem viselkedésökológusai elsőként labordongók viselkedését vizsgálták, amelyek már megtapasztalták, hogy a fészekládáikban elhelyezett kék művirágok afféle mesterséges nektárforrások. A Science folyóiratban megjelent tanulmányuk szerint a tesztsorozatban a kék virágokat a fészekládák mennyezetére applikálták fejjel lefelé úgy, hogy a korlátozott repülési és manőverezési képességű rovarok önerőből ne tudjanak hozzáférni a csemegéhez, majd egy a láda belmagasságánál alig valamivel kisebb átmérőjű hungarocell-labdát gurítottak be a kísérleti területre. Meglepetésükre az alanyok némi próbálkozás után a virág alá gurították a labdát, amelyre felmászva gond nélkül elérték a nektárforrást.

A kutatók szerint az állatnak mindenekelőtt azt kell felismernie, hogy egy tárgy áthelyezhető, majd eszközként használható egy egyébként elérhetetlen cél eléréséhez. Az eredményben az a kiemelkedő, hogy ezt a fajta spontán problémamegoldást most sikerült először rovaroknál is kimutatni. Kiváltképp figyelemre méltó, hogy a bizonyítottan páratlan ritmusérzékű, a növények virágzását manipuláló, vizuális beltartalmi elemzésre és tűpontos légi navigációra képes alanyok a teszthelyzetben találkoztak először gurítható tárggyal, míg a korábbi problémamegoldási kísérletek többnyire gerinces állatai széleskörű előzetes tapasztalatokat szereztek a tesztkörnyezettel és annak tárgyaival kapcsolatban. A kutatók a vizsgálatot úgy tervezték meg, hogy kizárják a véletlen siker, a játékos viselkedés, a próbálkozáson alapuló tanulás vagy a közvetlen vizuális irányítás lehetőségét. A kontrollcsoportba osztott dongók pedig még a kék virág jutalmazó funkcióját sem ismerhették. Ezek a rovarok nem véletlenül rosszabbul is teljesítettek, a labdát náluk szignifikánsan hatékonyabban és strukturáltabban használó fajtársaiknál. Egy másik tesztben a kék virágot elrejtették egy átlátszatlan térelválasztó panelekből álló útvesztőbe, amelyet a dongók egyszer bejárhattak, de labda nélkül. A poszméhek többségének elsőre sikerült a korábban nem ismert labdát a virág alá gurítva teljesíteni az önjutalmazásos feladatot

Az eredmények azon egyre növekvő bizonyítékokon alapulnak, hogy apró agyuk ellenére a méhek kifinomult kognitív képességekkel rendelkeznek. A kutatók nem azt állítják, hogy ezek a rovarok úgy gondolkodnának, mint az emberek, de az eredményeik azt mutatják, hogy rugalmas megoldásokat találnak az ismeretlen problémákra. Hogy mindez milyen idegrendszeri srófra jár, azt még egyáltalán nem sikerült még részleteiben sem megérteni.