Térképen mutatjuk az elmúlt évtizedek migrációs trendjeit
A migráció növekedése meghaladta a globális demográfiai gyarapodás ütemét, vagyis az egy főre jutó mobilitás mértéke az elmúlt közel 25 évben folyamatosan emelkedett – írja egy, a Nature folyóiratban megjelent friss tanulmány. Az 1990 és 2023 között valamennyi ország közötti migrációs áramlást vizsgálták meg mélytanulási módszerekkel a Londoni Gazdaságtudományi és Politikatudományi Egyetem (LSE), a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet (IIASA) és a Hongkongi Egyetem kutatói. Az eredmények szerint a világszintű migráció az ezredfordulón mért 13 millió főhöz képest 2023-ra mintegy 35 millió főre emelkedett.
A világon továbbra is az Európai Unió és gazdasági vonzáskörzete az a régió, ahol a legnagyobb a területen belüli migráció: „az EU és a schengeni térség keleti bővítését követően a 2000-es és 2010-es években folyamatosan nőtt. 1990 óta a Kelet-Európából Nyugat-Európába irányuló migrációs áramlás összesen körülbelül 20 millió főt, azaz évente 600 000 főt tett ki” – olvasható az elemzésben.
A legtöbb bevándorlót globálisan a Közel-Kelet fogadta: az ide érkezők elsősorban Dél-Ázsiából és a Fülöp-szigetekről származtak: csak Bangladesből Szaúd-Arábiába 2010 óta évente átlagosan mintegy 300 000 ember vándorolt be – írják a kutatók. A közel-keleti és ázsiai régiók népességmozgása más területeken is jelentős: Szaúd-Arábiába, Katarba, Bahreinbe és az Egyesült Arab Emírségekbe 2010 óta összesen 19 millió ember – évente átlagosan 1,35 millió fő – érkezett Indiából, Pakisztánból és Bangladesből.
Összehasonlításképp Mexikóból az Egyesült Államok felé irányuló népesség vándorlás 13,6 millió főt jelentett összesen 1990 és 2023 között. Ezek a tendenciák folyamatos növekedést mutatnak, és az eredmények szerint a globális migráció mértéke kizárólag a 2008–2009-es pénzügyi válság, illetve a covidjárvány idején esett vissza, általánosságban azonban a ki- és bevándorlás 2000 óta egyre gyakoribbá válik.
Guy Abel, az IIASA kutatója a Phys.org-nak az eredményeket úgy kommentálta, hogy az „éves adataink világosabb képet adnak, és azt mutatják, hogy ez az ütem valójában 2000 óta emelkedik. Úgy tűnik, hogy ezt a növekvő trendet hosszú távú demográfiai változások és gazdasági fejlődés hajtják, nem pedig hirtelen, elszigetelt válságok”.
Kapcsolódó cikk:
Magyarországnak még az EU új, szigorított migrációs stratégiája sem elég szigorú
Miközben az uniós országok munkaerőhiánnyal küzdenek, amit a bevándorlók enyhíthetnének, az Európai Bizottság a külső határvédelem megerősítését, digitális ujjlenyomat- és arcfelismerő rendszerek bevezetését és a kitoloncolások megkönnyítését tervezi.