Két évvel azután, hogy egy nemzetközi kollaboráció több mint egy évtizednyi kutatómunkával feltárta, hogyan kapcsolódik egymáshoz az ecetmuslica agyának közel 140 ezer idegsejtje, és hihetetlen részletességgel rekonstruálta a rovar agyát, újabb stációhoz ért az idegtudomány. A Nature folyóiratban megjelent az a tanulmány, amely a Drosophila melanogaster konnektómnak nevezett idegrendszeri térképén az agyi és a testi struktúrák összeköttetését ábrázolja a legteljesebb neurobiológiai valóságnak megfelelően.

A Harvard és a Princeton idegtudományi laboratóriumainak bevonásával a FlyWire konzorcium égisze alatt elkészült szemkápráztatóan látványos, nem mellesleg szabadon elérhető tudományos vizualizáció egy kifejlett ecetmuslica központi idegrendszerében található neuronok közötti összes kapcsolatot ábrázolja – olvasható a Phys.org portálon elérhető ismertetőben.

Az idegi kapcsolatok rendkívül részletes diagramja ezzel a gerincvelőnek megfeleltethető idegrendszeri képlettel bővült. A kutatócsoport szerint ugyanis fontos, hogy a központi idegrendszer konnektómja a lehető legteljesebb legyen, mivel csak így lehet mélységében megérteni az agy és a test kapcsolatát, csak így lehet holisztikus képet kapni a viselkedés mögötti idegélettani mechanizmusokról.

Ennek köszönhető, hogy a kutatócsoport megfejtette, hogy a muslica viselkedésének számos elemét a test érintett részeiben található helyi idegi áramkörök szabályozzák, nem pedig az agyban lévő központi csomópontok.