Meglepő eredményt hozott a tudatosság természetét vizsgáló kísérlet: az agy azt is tudja, amit a szem már nem lát

Lehet-e az ember valami olyasminek a tudatában, amit az érzékszerveivel már nem észlel? Ezt a látszólag paradox kérdést vizsgálta egy francia-brit kutatás, amelynek eredményei a Communications Psychology folyóiratban jelentek meg. A kutatók konkrétan arra voltak kíváncsiak, hogy az agy képes-e tudatosan hozzáférni egy szó jelentéséhez akkor is, ha maga a szó már nem látható. A vizsgálat meglepő eredményt hozott: igen, az agy erre is képes.

A kutatók két kísérletet végeztek. A résztvevőknek egy képernyőn villantottak fel szavakat egy szempillantásnyi időre, majd azonnal véletlenszerű karakterekkel takarták ki a szót, hogy megakadályozzák az agyi vizuális feldolgozást. Ezután a résztvevők hangfelvételen hallottak egy szót, amely vagy kapcsolódott az elrejtett szóhoz, vagy nem. A kísérlet végén megkérdezték tőlük, hogy észleltek-e írott szót, és ha igen, emlékeznek-e annak vizuális jellemzőire – például arra, hogy nagy- vagy kisbetűs volt-e, illetve hogy hol helyezkedett el a képernyőn.

Az eredmények azt mutatták, hogy amikor a hangfelvételen elhangzó szó jelentésben kapcsolódott az elrejtett szóhoz, a résztvevők jelentősen nagyobb sikerrel fel tudták idézni, hogy milyen szót láttak, miközben annak vizuális jellemzőire szinte egyáltalán nem emlékeztek. Ez azt sugallja, hogy az agy képes tudatosan hozzáférni egy szó szemantikai, azaz jelentésbeli reprezentációjához még azután is, hogy az érzékszervi információ már nem elérhető. A kutatók szerint ez arra utal, hogy az értelemhez kötött agyi reprezentációk tovább megmaradnak, mint az érzékszervi benyomások.

A lelet a tudatosság természetéről szóló régóta tartó tudományos vitába is beleilleszkedik. Az egyik elméleti tábor szerint a tudatos észlelés fokozatosan épül fel az érzékszervi benyomásokból, a másik szerint az agy először feldolgozza az információt, és az csak akkor lép a tudat szintjére, amikor magasabb szintű agyi hálózatokba terjed tovább. A mostani kísérlet eredményei inkább ez utóbbi nézetet támasztják alá: úgy tűnik, a tudatos hozzáférés mechanizmusa nagyrészt független az érzékszervi feldolgozás korai szakaszától. A kutatók remélik, hogy más csoportok hasonló módszerekkel tovább vizsgálják, pontosan hogyan válnak az ingerek a tudatos tapasztalat részévé.