Az elmúlt 20 évben trendszerűen növekedtek a nyári hőségrekordok, és változatlan üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett négy és félszer több melegrekord dőlhet meg az évszázad végéig. Ezt az emberi test, a mezőgazdaság és az infrastruktúra sem díjazná túlzottan.
Európa lesz az egyik olyan régió, ahol az árvízkockázat a legnagyobb mértékben megnövekedhet a sok csapadék miatt, miközben az aszály is fokozódik, és gyakoribbá válnak az erdő- és bozóttüzek, írja Kis Anna meteorológus a Másfélfokon szerdán megjelent elemzésében.
Februárban megsültünk, áprilisban megfagytunk, március 25-én mérték a legnagyobb hóvastagságot. Elmaradtak a hőhullámok a nyáron, viszont özönvíz volt bőven. Az OMSZ összegzése szerint 2020 csak a hatodik legmelegebb év volt Magyarországon, de szélsőségekben nem volt hiány.
A szokásosnál két héttel hamarabb kezdett olvadni az arktiszi jég, az április rekordmeleg után akár 15-20 fokkal is magasabb lehet a hőmérséklet az átlagosnál a térségben. Szibériában bozóttüzek is súlyosbítják a helyzetet.
A piros havat, amelyet egy algafaj szaporulata okoz, Arisztotelész írta le elsőként.
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
Megdőlt az abszolút hőmérsékleti rekord egy argentin bázison: csütörtök délben 18,3 fokot mértek.
A dél-ausztráliai Nullarborban volt a valaha mért legmagasabb hőmérsékletet a kontinensen.
Mindössze 0,04 Celsius-fokkal, de a múlt havi átlaghőmérséklet még a hírhedt 2016-os júliusit is felülmúlta – derült ki az európai műholdas klímaszolgálat immár végleges adataiból.
Párizsban 42,6 Celsius-fokot mértek csütörtökön, de Hollandia és Németország is 41 fok feletti kánikulával küzd. A hőség képekben.