Egy 2021-es kutatás szerint a fiatalok több mint fele szenved a klímaszorongástól, amit az elmúlt években egyre többen kutattak és kutatnak, és amire, hiába foglalkoznak vele már a magyar egyetemi képzésben is, nem egyszerű megoldást találni. Azt viszont már kevesebben kutatták, hogy a klímaváltozáson túl a napi időjárás pontosan hogyan hat az ember mentális egészségére – egészen idáig.

A Kelet-Angliai Egyetem frissen megjelent kutatásában megnézték, hogy 2014 és 2022 között az országban hányan keresték soron kívül pszichológus, pszichiáter, háziorvos vagy telefonos lelkisegély-szolgálat segítségét, majd ezeket az adatokat összevetették az átlaghőmérséklettel, a napos órák számával és a csapadékmennyiséggel. Mint kiderült, ez utóbbi nem befolyásolta jelentősen az emberek mentális állapotát – bár az is lehet, hogy az angolok egész egyszerűen hozzászoktak, hogy esik az eső.

Borús, enyhe idő

A másik két tényező viszont már számított: úgy tűnik, hogy az emberek borús és melegebb (langyosabb) időben többször kértek segítséget, mint egyébként. A kutatást összesen 4,6 millió hívás adatain végezték, ezzel ez az egyik eddigi legnagyobb felmérés a témában a világon.

A legszorosabb összefüggést a napos órák és a segélyhívások száma között találták, de meglepő módon az enyhe idő (a 18 fokos átlaghőmérséklet) is több tünetet eredményezett. Ilyen körülmények között 10-20 százalékkal többen kerestek segítséget, mint egyébként.

A kutatók szerint az eredmények alapján az egészségügy fokozott terhelésre készülhet borús, enyhe időben, de a kutatás hosszabb távon is hasznos lehet: segíthet felkészülni a klímaváltozás hatásaira is, ugyanis ha többször lesz borús, enyhe idő, várhatóan többen fordulnak majd orvoshoz is álmatlansággal, alkoholproblémákkal vagy önsértés miatt. A kutatásban a hőség mentális egészségre gyakorolt hatását sajnos nem vizsgálták.