„Az El Niño körülményei már kialakultak, és az előrejelzések szerint gyorsan erős eseménnyé fejlődnek. Ez növeli az aszályok és a heves csapadék valószínűségét, valamint a szárazföldi és tengeri hőhullámok kockázatát a világ számos régiójában” – idézi Celeste Saulot, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) főtitkárát a szervezet közleményében. A WMO Globális Szezonális Klímafelmérése szerint az El Niño hatása július és szeptember között fog felerősödni, és a szezonális átlagos tengerfelszíni hőmérsékleti anomáliák várhatóan meghaladják a 2 Celsius-fokot a legérintettebb régiókban.

Az El Niño átlagosan kettő-hét évente előforduló időjárási jelenség, aminek a hatására a Csendes-óceán keleti részén a tengervíz hőmérséklete szokatlanul felmelegedik. Ugyanakkor a jelenség a globális hőmérséklet megemelése révén több kontinensen – köztük Európában – is szélsőséges időjárási viszonyokhoz vezet. Bár az El Niño növelheti az európai évszakok változékonyabb időjárási körülményeit, a közvetett hatása várhatóan jóval jelentősebb lesz: a hollandiai IHE Delft Vízoktatási Intézet figyelmeztetései szerint a jelenség számos olyan régiót veszélyeztethet, ahonnan az európai országok élelmiszert importálnak.

Például az olyan fontos nicaraguai haszonnövények, mint a kukorica és a bab már eleve a természeti katasztrófáknak kiszolgáltatott régiókban teremnek, amely környezeti feltételeket az El Niño tovább ronthatja, és élelmezésbiztonsági problémákhoz, illetve jövedelemkieséshez vezethet. A jelenség hatását elsősorban a trópusi területek fogják megérezni: az árvízveszély a korábbi El Niño-jelenségek idején Dél-Amerikában, az Egyesült Államok déli részén, Kelet-Afrikában és Közép-Ázsiában növekedett meg, míg a szárazság Ausztrália nagy részén, Dél-Amerika északi területein, valamint egyes ázsiai országokban, például Indonéziában alakult ki nagy eséllyel.