2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
A modellszámítások szerint a Déli Oszcilláció felmelegedő fázisa a korábban gondoltnál jelentősebb mértékben szabadíthatja fel a világóceánokban tárolódó hőenergiát.
A várost április közepén példátlan mennyiségű csapadék árasztotta el. Az új rendszer jobb védelmet adhat a jövőbeli, klímaváltozás által felerősített viharok ellen.
Az egykori Humboldt-gleccser már csak kevesebb, mint három focipályányi területet foglal el az ország egyik legmagasabb hegycsúcsán, így a kutatók lefokozták jégmezővé. Venezuela az első ország, amely a modern korban jégmentessé vált.
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
A Meteorológiai Világszervezet legfrissebb adatai szerint 60 százalék esély van rá, hogy a Déli Oszcilláció meleg periódusa még májusig húzódik, utána semleges időszak várható.
Tavaly június óta egymás után dőlnek meg a havi hőmérsékleti rekordok.
Brazíliában kibírhatatlan a hőség, a világ legnagyobb mocsaras területén a műholdas megfigyelések kezdete óta pedig nem volt még ennyi erdőtűz.
Zeke Hausfather éghajlatkutató szerint nagyon valószínű, hogy 2023 lesz a valaha mért legmelegebb év. A Nemzetközi Energiaügynökség szerint a párizsi klímacélok még így is tarthatók.
Az általában jámbor állatoknak habzik a szájuk, ingatják a fejüket és szokatlanul erőszakosan viselkednek.
Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal számításai szerint a Déli Oszcilláció most kezdődő meleg fázisában sorra dőlhetnek a hőmérsékleti csúcsok.
Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.
Eddig úgy volt, hogy nyár elejére véget ér a La Niña, most azonban úgy tűnik, marad őszig. Emiatt a Csendes-óceán hűvösebb marad, cserébe Európában extrém hőség és szárazság várható a nyáron, majd az észak-atlanti térségben a szokásosnál több lehet a hurrikán.