„Magyar győzelem Mohácsnál?” – hírek és az álhírek a csatáról a korabeli Európában
1526. augusztus 29-én a Magyar Királyság súlyos vereséget szenvedett Mohácsnál, de a csata híre nem azonnal és nem is egyértelműen jutott el Európa más részeire. A mohácsi vereség után napokig bizonytalanság uralkodott, és egymásnak ellentmondó, köztük kifejezetten hamis hírek is terjedtek a magyar győzelemről. Ezekben az időkben a Velencei Köztársaság Európa egyik legjobban informált állama volt: kiterjedt diplomáciai hálózata mellett kereskedők, utazók és titkos informátorok is folyamatosan szállították számára a híreket. Mit tudhatott Velence a magyar–török háborúról a csata előtt, hogyan ellenőrizték a befutó értesüléseket, és mikor vált bizonyossá, hogy a magyarok elvesztették a csatát? A korabeli információáramlás történetét elsősorban a korszak velencei krónikása, Marin Sanudo történész monumentális naplója őrizte meg.
A Qubit új, történelmi tematikájú podcastja, a Csatazaj vendége Szovák Márton történész, az Országos Széchényi Könyvtár kutatója, a Debreceni Egyetem Magyarország a középkori Európában kutatócsoportjának tagja. A Sanudo-napló Mohácshoz kapcsolódó anyagait kutató történészt arról kérdeztük, hogyan jutottak el a hírek a velencei szenátusig, hogyan működött a korszak hírszerzése, és mit árulnak el a korabeli jelentések a csata előtti és utáni eseményekről.
Honnan tudta Velence már hónapokkal Mohács előtt, hogy a szultán Magyarország ellen készül?
Hogyan működött Velence információs hálózata, és miért számítottak a kereskedők és a kémek legalább olyan fontos hírforrásnak, mint a diplomaták?
Miért jelent meg szeptember elején Velencében az a hír, hogy a magyarok megverték a török sereget, elfogták Ibrahim pasát, és megszerezték a török ágyúkat?
Mikor érkezett meg az első pontos beszámoló a mohácsi vereségről, és mit tudunk a túlélőről, aki személyesen számolt be a csatáról?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
A mohácsi csatáról szóló kétrészes podcastunk előző epizódját itt találod:
Nem úgy vesztettük el a mohácsi csatát, ahogy az iskolában tanították
Ma 500 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet. Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok? Hibázott Tomori, vagy zseniális volt a haditerve? Elárulták-e a királyt? B. Szabó János történész, a mohácsi csata egyik legelismertebb hazai szakértője a Csatazaj podcastben.
Hallgass bele ezekbe is:
Drog, nyomor, flakonozás: szociális és közbiztonsági válság Budapest utcáin
Valóban sokat romlott a nyáron Budapesten a közbiztonság, vagy inkább csak a közérzet változott meg valamiért? Mi történik épp az utcákon? Győri Péter közgazdász-szociológust, a Menhely Alapítvány kuratóriumi elnökét a fővárosi közterületeken megjelenő konfliktusokról faggattuk.
Az evolúció titkos fegyvere: a nagymama
Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza? A Darwin démonai új epizódjában azt az evolúciós elképzelést járjuk körül, amely szerint az idősebb nők az unokák felnevelésének segítésével növelik saját génjeik fennmaradásának esélyét.
Rohamosan fogy a magyar szőlőtermés, mégis hallgatás övezi a tőkéket tizedelő fitoplazma-fertőzést
A Észak-Amerikából behurcolt szőlőkabóca terjeszti azt a betegséget, ami történelmi jelentőségű szőlőbirtokokat pusztít el Magyarország fontos borvidékein. A fitoplazma-fertőzés bortermelésre jelentett kockázatairól beszélgettünk Csizmadia Bencével, a Bortársaság szőlész-borászával.
