Ma 500 éve, 1526. augusztus 29-én zajlott le a mohácsi ütközet. Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok? Hibázott Tomori, vagy zseniális volt a haditerve? Elárulták-e a királyt? B. Szabó János történész, a mohácsi csata egyik legelismertebb hazai szakértője a Csatazaj podcastben.
Miközben a Duna déli szakaszán egymás után adják át az új hidakat, Budapest környékén néhány kritikus pontra préselődik az ország forgalma – az M0 déli szektora ma már a kapacitása fölött üzemel. A legfrissebb, mohácsi híd körüli vita leginkább a pénzről szól, pedig sokkal fontosabb kérdések is vannak.
A mohácsi csata 500. évfordulója alkalmából a fővárosi levéltárban kiállított terepasztal, amin a csata három különböző stációja elevenedik meg, lenyűgöző látvány, a történész tárlatvezetéséből pedig néhány közkeletű félreértést is sikerült tisztázni.
Bár a sokácokkal a 17. század végén Magyarországra költöző busójárás a kezdetei óta szinte a felismerhetetlenségig megváltozott, a népszerűsége mit sem veszített az évszázadok során. A helyiek úgy tartják: „Mohácson az év busójárástól busójárásig tart.”
„Andikám! Tetszik a busójárás? Megvegyem neked?” – ehhez hasonló üzenetek tarkították a szekereket az idén február 8. és 13. között megrendezett busójáráson. A politika beszivárgott a mohácsi karneválra – beszivárogtunk mi is.