Nem úgy vesztettük el a mohácsi csatát, ahogy az iskolában tanították
Ötszáz éve, 1526. augusztus 29-én Mohácsnál összecsapott a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom hadereje. A vereség nemcsak II. Lajos király és a magyar hadsereg számára jelentett tragédiát: Mohács után alapjaiban változott meg a Magyar Királyság és egész Közép-Európa geopolitikai helyzete. A csata azóta is a magyar történelmi emlékezet egyik legerősebb szimbóluma, amelyhez évszázadokon át számos magyarázat, mítosz és önértelmezés tapadt. De mit tudunk valójában arról, hogyan zajlott le a mohácsi ütközet? Ötszáz év után is akadnak fontos kérdések, amelyekre a friss kutatások egészen más válaszokat adnak.
Ezekről beszélgetünk a Qubit új, történelmi tematikájú podcastja, a Csatazaj első epizódjában B. Szabó János történésszel, a Budapesti Történeti Múzeum Középkori Főosztályának kutatójával, aki évtizedek óta vizsgálja a mohácsi csatát és annak hátterét.
- Valóban háromszoros túlerőben voltak az oszmánok Mohácsnál? Miért maradt ki évszázadokon át a történetből az Oszmán Birodalom valódi katonai erejének alapos vizsgálata?
- Miért nem egy korszerűtlen, „feudális” magyar hadsereg vesztette el Mohácsot, ahogyan azt sokáig tanították?
- Hogyan lehet ma régészeti módszerekkel, fémkeresőkkel és talajradarral rekonstruálni egy 500 évvel ezelőtti csatamezőt?
- Ki vetett cselt kinek? Hibázott-e Tomori, vagy épp zseniális volt a haditerve? Mi múlt a janicsárokon és a török ágyúkon? Elárulták-e a királyt?
- Tényleg másképp és máshol vesztettük el a mohácsi csatát, mint azt korábban gondoltuk?
Hallgasd alább:
A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!
Hallgass bele ezekbe is:
Rohamosan fogy a magyar szőlőtermés, mégis hallgatás övezi a tőkéket tizedelő fitoplazma-fertőzést
A Észak-Amerikából behurcolt szőlőkabóca terjeszti azt a betegséget, ami történelmi jelentőségű szőlőbirtokokat pusztít el Magyarország fontos borvidékein. A fitoplazma-fertőzés bortermelésre jelentett kockázatairól beszélgettünk Csizmadia Bencével, a Bortársaság szőlész-borászával.
Az evolúció titkos fegyvere: a nagymama
Miért élnek a nők évtizedekig a menopauza után, ha az evolúció látszólag csak a szaporodást jutalmazza? A Darwin démonai új epizódjában azt az evolúciós elképzelést járjuk körül, amely szerint az idősebb nők az unokák felnevelésének segítésével növelik saját génjeik fennmaradásának esélyét.
Mihályi Péter: Az Orbán-rendszer gazdaságilag eleve kudarcra volt ítélve
Miért nem sikerült a tervezett elitcsere? Hogyan bukott el a NER gazdaságátalakítása? Milyen ország leszünk tíz vagy húsz év múlva? Mihályi Péter közgazdászt, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusát faggattuk.
