Korábban megírtuk, hogy az Európai Bizottság 2022. június 22-én terjesztette elő a természet helyreállításáról szóló rendelet javaslatát, amely 2024. augusztus 18-i életbe lépésével előírja a tagállamoknak az ökoszisztémák tartós regenerálását az Európai Unió (EU) szárazföldi és tengeri területein. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) szerint tízszeresen megtérülne a természetes élőhelyek helyreállítása, amelynek költségeit mintegy 150 milliárd euróra becsülik az illetékesek.

Portugál, dán és osztrák kutatók szeptember elején az Ecosystems and People folyóiratban megjelent tanulmányukban ismertetik az általuk a nagyléptékű édesvízi élőhelyek rekonstrukciójára kidolgozott Helyreállítási Potenciál Index (RPI) nevű keretrendszert.

A tudományos szándék szerint a helyreállítások „időbeli és területi priorizálására, a döntéshozatal támogatására” fejlesztett RPI az ökoszisztéma-szolgáltatás jelenlegi és a helyreállítást követő mértéke, a területi akadályoztatás és a helyreállítást segítő tényezők alapján azt mutatja meg, hogy egy adott élőhely mekkora befektetéssel alakítható vissza a természetes, vagy az ahhoz közelítő egyensúlyi állapotba. A kutatók a korlátozó és támogató tényezőket térinformatikai feldolgozóeszközökkel modellezték, az RPI-t pedig a három tényező radardiagramos elemzéssel történő aggregálásával hozták létre. Mint a tanulmány összefoglalójában fogalmaznak, az „RPI a helyreállítás erőforrás-hatékonysága szerint azonosítja az alacsony és magas prioritású régiókat”. Kiderült, hogy a magas vagy nagyon magas helyreállítási potenciállal rendelkező, a vizsgált területek 17,5 százalékát kitevő régiók egyike a Kárpát-medence.

„Végre egy térkép (térkép sorozat!) amire büszkék lehetünk! - amennyiben élni tudunk vele” – hívta fel szombati posztjában a figyelmet a magyarországi lehetőségekre a Patakrevitalizáció című Facebook-oldal. Az alábbi RPI-térkép szemléletesen mutatja, hogy Magyarország területén az élőhelyek zöme a legmagasabb értéket jelentő sötétzöld kategóriába tartozik.