A gyerekek nem kreatívabbak, mint a felnőttek, csak nem érdekli őket, mit szólnak mások
Elterjedt nézet, hogy a gyerekek kreatívabbak a felnőtteknél, de egy új kutatás és a róla szóló tanulmány kikezdi ezt az elképzelést, azt állítva, a felnőttek jobbak a kreatív feladatokban, de általában kevésbé magabiztosak és jobban szoronganak az ilyesmitől – írja a Guardian.
A brit lap megszólaltatja Matthias Benedeket, a tanulmány vezető szerzőjét a Grazi Egyetemről, aki szerint „a gyerekeket olyannyira hajtja a belső motiváció, és annyira belemerülnek a játékba, hogy ezt az elmélyülést tévesen a nagyobb kreativitás jelének tekintjük.”
A PLOS One című folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatók 92, négy és hét év közötti óvodáskorú gyermeket, valamint 70, többségükben húszas éveiben járó felnőttet kértek meg három kreatív feladat teljesítésére.
Az első feladatban három perc alatt egy fémdoboz lehető legtöbb kreatív felhasználási módját kellett kitalálniuk. A második során bármit rajzolhattak, amihez csak kedvük volt, időkorlát nélkül. A harmadikban pedig nyolc perc alatt egy képzeletbeli állatot kellett lerajzolniuk. Az elkészült munkákat értékelők pontozták az eredetiség, a használhatóság és az összesített kreativitás szempontjai alapján.
A résztvevőket arról is megkérdezték, mennyire élvezték a feladatokat, mennyire érezték magukat motiváltnak és magabiztosnak, és mennyire szorongtak a feladatok közben.
Az értékelők a felnőttek munkáit eredetibbnek, hasznosabbnak és kreatívabbnak ítélték a gyermekek alkotásainál, különösen akkor, amikor a feladatok egyértelmű célokat és időkorlátokat határoztak meg. A gyerekek viszont arról számoltak be, hogy magabiztosabbnak és motiváltabbnak érezték magukat, és kevésbé szorongtak.
„Meg kell vizsgálnunk, miért szoronganak annyira a felnőttek amiatt, hogy mások esetleg elutasítják az ötleteiket” – mondja Benedek, hozzátéve, hogy a gyermekek nagyobb belső motivációval álltak a feladatokhoz, és élvezték a folyamatot, a felnőttek viszont a célra vagy az eredményre összpontosítanak, ami csökkenti az alkotás örömét. A gyerekek szabadabban kísérleteztek, a hibákat a folyamat természetes részének tekintve, a felnőttek viszont – tartva mások ítéletétől – sokszor már azelőtt elvetik az ötleteiket, hogy kipróbálnák őket.
A Grazi Egyetem, a belgiumi UCLouvain és a Yale Egyetem közös kutatása ugyanakkor csupán két korcsoport egyszeri összehasonlításán alapszik, ami alapján pedig nehéz megmondani, az öregedés miként befolyásolja a kreativitást. A gyermekek emellett nagyobb valószínűséggel választanak szélső értékeket az értékelő skálákon, és a kognitív képességeik is nyilvánvalóan különböznek a felnőttekétől.
Benedek és munkatársai mégis úgy vélik, tévhit, hogy a kreativitásunk fokozatosan eltűnik, ahogy felnövünk – inkább csak az önbizalmunk lesz kevesebb.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Kreatív-e az AI?
Már a kérdés is rossz. Nem az emberi kreativitás helyettesítéséről kell gondolkodnunk, hanem arról, hogy miként tudjuk a gépi kreativitást kiegészítő, inspiráló társként használni.
A gyerekeket a bizonytalan jövőre kell felkészíteni, ezért a kreativitás legalább olyan fontos, mint a tananyag
Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
Elsőként bizonyították, hogy a kreativitás már a bölcsőben elkezdődik
A CEU kutatásában megállapították, hogy már az egyéves babák is képesek új és már ismert szavakat valós időben kombinálni.