A lovasemberek évezredes tapasztalatát megerősítő új kutatási eredményt hétfőn közölte az Applied Animal Behaviour Science folyóirat.
A gyász emberi szemmel szélsőségesnek vélhető formáját korábban a vadon élő populációknál is megfigyelték.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
A 129 családi kutya bevonásával 60 hónapon át folytatott kutatás közelebb vihet a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okainak feltárásához.
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
Egy új német kutatás szerint a korábban feltételezettnél is összetettebb a beporzók intelligenciája.
A legújabban agykontroll-parazita néven emlegetett Toxoplasma gondii nevű egysejtű a legújabb kutatások szerint még tünetmentes fertőzés esetén is mélyreható változásokat generál az idegrendszerben.
A korábban csak az emberszabású majmoknál megfigyelt viselkedés arra utal, hogy a meglepően intelligens tengeri állatok társas élete mennyire fejlett és összetett lehet.
Viselkedésbiológia Nektek-Veletek: elindult az ELTE etológusainak tudománynépszerűsítő YouTube-sorozata.
A nagy sikerű Freakonomics egyik szerzője, Stephen Dubner mesél arról, hogy milyen negatív és pozitív ösztönzőkkel próbálták kézmosásra bírni az orvosokat a világ egyik legjobb kórházában, és hogy mi történt azokkal a kapucinusmajmokkal, akiket egy közgazdász megtanított a pénz értékére.
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Kevesebb játék, étvágytalanság, több alvással töltött idő és nagyobb igény a figyelemre – ilyen viselkedésbeli változásokat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek nemrég veszítették el kutyatársukat.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.