A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.
Tudományos kísérletben bizonyították, hogy az esetek 98 százalékában legalább az egyik fél hamarabb szeretne lelépni egy beszélgetésből, ami kutatók szerint arra utal, hogy az emberek sokkal rosszabbak mások gondolatainak kitalálásában, mint hinnénk.
Német kutatók szerint az általuk vizsgált példányok átlagban jobban teljesítettek azokon a teszteken, amelyek az összeadás és a számértés képességét firtatták, mint azokon, amelyek a térbeli memóriát mérték fel – erre az itt a piros, hol a piros játékban mutatott „gyengébb” eredményeik alapján jutottak.
Az anyai kurkászás, simogatás, kéz- és vállveregetés még a legharcedzettebb hímeket is megnyugtatja, sőt a túlélési esélyeiket is növeli.
A begyűjtött és a fészek bejáratában módszeresen elhelyezett fekália a kutatók szerint eszközhasználatként definiálható. Ilyesmit vadon élő méhek esetében korábban még sosem figyeltek meg.
A viselkedésük alapján a kék szarkák beleélhetik magukat a másik nézőpontjába, és megélhetik azt az érzést, amit az emberek szimpátiának neveznek.
Egy nemzetközi kutatás szerint a rovarok a komplex feladatok megoldásához az emberek által is használt vizuális statisztikai tanulás egy egyszerűbb formáját használják. Módszerük alapvető hasonlóságot mutat a tanuló algoritmusokkal.
A kutatók a 11 éves Ebisu nevű nősténnyel demonstrálták, hogy a macskák sem kutyábbak az ebeknél.
Az etológiai kutatásokat és a sok évtizedes tapasztalatait a napokban megjelent könyvében összegző amerikai Lynn Acton szerint a versenyistállókban és a hobbilovardákban élő lovak többsége komoly viselkedési problémákkal küzd. Ezek túlnyomó többségének kiváltó oka az emberhez igazított tartási körülményekben keresendő.
Magyar etológiai kutatás bizonyította, hogy bár a kutyák a tükörben nem ismerik fel magukat, saját méretükkel tisztában vannak, és meglepően fejlett a testtudatuk.
Minél nagyobb értékűnek tűnik a ruha, ami rajtad van, annál inkább bíznak mások a szakértelmedben és kompetenciádban – ez a tanulsága annak a kísérletsorozatnak, amelynek eredményeit a Nature-ben publikálták a Princeton Egyetem viselkedéskutatói.
Garamszegi László Zsolt ökológus evolúciós szempontból vizsgálta a kutyafajták viselkedési elemeinek együttállását.
Tévedés azt hinni, hogy ha majd kellően feltárjuk örökítőanyagunk rejtelmeit, pusztán a DNS alapján megjósolhatóvá válik bárki jelleme. A genomra inkább érdemes receptként, mintsem tervrajzként gondolni: nem a pontos, végső állapot leírását találjuk benne, hanem a lépéseket, amelyeket követve eljutunk a kifejlett szervezethez.
Magyarországon leggyakrabban a varjúfélék tavasz végi, nyár eleji fiókareptetésekor lehet ijesztő madártámadásokra számítani. Az ornitológusok szerint az utódaikat féltő városi madarak agressziója átmeneti, egyszerű módon kezelhető, és ezért nem is szabad elüldözni őket az urbánus ökoszisztémákból.
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.
Ezúttal a genetikai kutatások nagy öregjéről, az ecetmuslicáról derült ki, hogy amennyiben nem segítenek neki az emésztésben a tejsavbaktériumok, szó szerint megkergül és hiperaktívan viselkedik.
A túl intenzív legeltetés csökkenti a dolgozók problémamegoldási, tanulási képességét és megváltoztatja a rovaragy neuronjai közötti kapcsolatokat – derül ki egy friss nemzetközi tanulmányból, amely a méhek rejtélyes kolónia-összeomlására is talált egy valószínű magyarázatot.
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.
A robotok tervezésekor nem az ember viselkedéséből kell kiindulni – vélik az MTA-ELTE etológusai. Még publikálás előtt álló tanulmányuk szerint a kutya ideális a társrobotok viselkedésének modellezéséhez. A prototípusok első generációja már el is készült, a következő nemzedék idén várható.
A tudományos bulvársajtó legnagyobb örömére amerikai kutatók pár napja közölték a kutya-macska elmebajnokság eredményét: a két faj agysejtjeinek számbeli eltérése alapján a kutya kétszer okosabb, mint a macska. Az etológusok szerint azonban a neuronok száma csak az egyik feltétele az intelligenciának.
A friss vér fémes szaga kulcsszerepet játszik a vadász és a zsákmány állati evolúciójában – jelentették be a stockholmi Karolinska Intézet kutatói, akik szerint az ember sokáig préda volt.