![Három hónapja cipeli magával halott csecsemőjét a valenciai állatkert csimpánza](https://assets.4cdn.hu/kraken/836ab3HUkStMJMAts.jpeg)
Három hónapja cipeli magával halott csecsemőjét a valenciai állatkert csimpánza
A gyász emberi szemmel szélsőségesnek vélhető formáját korábban a vadon élő populációknál is megfigyelték.
A gyász emberi szemmel szélsőségesnek vélhető formáját korábban a vadon élő populációknál is megfigyelték.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
A 129 családi kutya bevonásával 60 hónapon át folytatott kutatás közelebb vihet a kognitív hanyatlás molekuláris és neurológiai okainak feltárásához.
Az ELTE Etológia Tanszékének tudományos munkatársa közel 2,5 milliós EU-s pályázati pénzből öt éven át tanulmányozhatja kutyákon a vokális tanulás képességét, ami az emberi törzsfejlődésben meghatározó szerepet játszott.
Egy új német kutatás szerint a korábban feltételezettnél is összetettebb a beporzók intelligenciája.
A legújabban agykontroll-parazita néven emlegetett Toxoplasma gondii nevű egysejtű a legújabb kutatások szerint még tünetmentes fertőzés esetén is mélyreható változásokat generál az idegrendszerben.
A korábban csak az emberszabású majmoknál megfigyelt viselkedés arra utal, hogy a meglepően intelligens tengeri állatok társas élete mennyire fejlett és összetett lehet.
Viselkedésbiológia Nektek-Veletek: elindult az ELTE etológusainak tudománynépszerűsítő YouTube-sorozata.
A nagy sikerű Freakonomics egyik szerzője, Stephen Dubner mesél arról, hogy milyen negatív és pozitív ösztönzőkkel próbálták kézmosásra bírni az orvosokat a világ egyik legjobb kórházában, és hogy mi történt azokkal a kapucinusmajmokkal, akiket egy közgazdász megtanított a pénz értékére.
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Kevesebb játék, étvágytalanság, több alvással töltött idő és nagyobb igény a figyelemre – ilyen viselkedésbeli változásokat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek nemrég veszítették el kutyatársukat.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.
Egy friss kutatási eredmény szerint a csoportösszetartozás kulcsa a delfinek füttyneve. A palackorrúaknál minden egyes egyednek saját neve van, az az egyedi szignál, amelyen anyjuk „szólította” őket születésüktől kezdve.
Tudományos kísérletben bizonyították, hogy az esetek 98 százalékában legalább az egyik fél hamarabb szeretne lelépni egy beszélgetésből, ami kutatók szerint arra utal, hogy az emberek sokkal rosszabbak mások gondolatainak kitalálásában, mint hinnénk.