A gyerekek nem kreatívabbak, mint a felnőttek, csak nem érdekli őket, mit szólnak mások
A felnőttek, tartva mások ítéletétől, sokszor már azelőtt elvetik az ötleteiket, hogy kipróbálnák őket.
viselkedéstan
Magyar kutatók egy monumentális kutatás élén: rossz-e attól egy kutatás, hogy nem lehet megismételni?
Április elején hatalmas vihart kavart az a Nature-ben megjelent tanulmány, amely szerint a társadalomtudományi kutatások eredményei nehezen ellenőrizhetők. A kutatás vezetőit, Aczél Balázst és Szászi Barnabást a módszereikről és a következményekről kérdeztük.
Két pártra szakadtak az Ngogo csimpánzok, majd ölni kezdték egymást, és most már sejtjük is, miért
Évekig tartott a csimpánzháború Ugandában, a közösség kettészakadása és az eszkalálódó erőszak. Sikerült azonosítani ennek fázisait és lehetséges okait.
Egyes városi madarak elkezdték gyűjteni a cigarettacsikkeket
A csikkek több ezer kémiai vegyületet tartalmaznak és ezek között van olyan, ami elriasztja a fészkekben megbúvó parazitákat.
Távol tartja a potyázó sirályokat, ha szemeket ragasztunk az ételek csomagolására
A pimaszul ételt lopkodó sirályok egy része nem jön rá, hogy a ragasztott szemek nem jelentenek veszélyt, és inkább meg se közelíti az ételes dobozt.
A ritmusérzéket az anyaméhből hozzuk magunkkal, a dallammal azonban más a helyzet
Az újszülöttek képesek ráérezni a zene ritmusára, és anticipálják is azt, ez pedig összefüggésben áll az anyaméhben érzékelt ritmikus hatásokkal, mint amilyen az anya szívverése.
A zajos utak közelében nagyobb biztonságban érzik magukat a városi mókusok
A városi mókusok képesek a komplex kockázatok kezelésére, és valószínűleg ezért is élnek túl zsúfolt, városi környezetben.
New York patkányai sajátos kommunikációt fejlesztettek ki
Emberi füllel nem hallható tartományokat is használnak, és képesek alkalmazkodni a környezetük hangerejéhez, akusztikai viszonyaihoz.
Van egy pókfaj, amely szentjánosbogarakat használ csalinak, és a trükkje be is jön
Képes megkülönböztetni a zsákmányait, és a világító bogarakat nem fogyasztja el, hanem bent hagyja a hálóban, hogy csaliként szolgáljanak.
A vámpírdenevérek öleléssel üdvözlik egymást és ételt hoznak a többieknek
Nem sokat tudtunk erről a Közép- és Dél-Amerikában élő fajról, amíg egy kutató kamerát nem helyezett el az odújukban.
Drónfelvételeken az összehangoltan, szinkronúszásban vadászó gyilkos bálnák
Idősebb és fiatal hím orkákat figyeltek meg, amint tökéletes összhangban vadásznak heringekre, ami az élelemszerzés mellett valószínűleg tudásátadás is köztük.
A csimpánzok elsősegélyt nyújtanak egymásnak sérülés vagy más bajok esetén
Felismerik, ha a másiknak segítségre van szüksége, azonosítják és megfelelően használni is képesek a gyógyító hatású növényeket.
A mai csimpánzok ugyanúgy választanak és használnak szerszámokat, ahogy elődeink tették évmilliókkal ezelőtt
A csimpánzok pont úgy választják ki a köveket és használják például a dió feltöréséhez, ahogyan az ember tette 2,5 millió évvel ezelőtt. Sőt, ez a készségük öröklődik is.
Az afrikai elefántok egyedi néven képesek megszólítani egymást
Kenyai elefántok kommunikácóját vizsgálva úgy tűnik, hogy képesek egymást az emberi nevekhez hasonló módon, egyénileg megszólítani. Ez teljesen egyedülálló jelenség az állatvilágban, és köze lehet a nyelv evolúciójához is.
Videóajánló: Mi a biológiai háttere az egyes tetteinknek a legjobb és legrosszabb pillanatainkban?
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.