Kenyai elefántok kommunikácóját vizsgálva úgy tűnik, hogy képesek egymást az emberi nevekhez hasonló módon, egyénileg megszólítani. Ez teljesen egyedülálló jelenség az állatvilágban, és köze lehet a nyelv evolúciójához is.
Hogyan lehet az, hogy az egész élővilágban az ember képes a legerőszakosabb és a legempatikusabb cselekedetekre is, és mi a szerepe ebben az idegsejteknek, a hormonoknak, az izmoknak vagy épp a kultúrának? Mi játszódik le a testben, mielőtt valaki meghúzza a ravaszt vagy megöleljük szeretteinket? Ezt járja körül előadásában Robert Sapolsky, a Stanford biológusa.
Kevesebb játék, étvágytalanság, több alvással töltött idő és nagyobb igény a figyelemre – ilyen viselkedésbeli változásokat figyeltek meg azoknál a kutyáknál, amelyek nemrég veszítették el kutyatársukat.
A középiskolás lányok kevésbé bíznak meg másokban, és kevésbé mernek kockáztatni, mint a fiúk, akik cserébe kevésbé megfontoltak. Többek között ezekre az eredményekre jutottak azok a magyar közgazdászok, akik játékos teszteken mérték fel, milyen attitűdbeli különbségek vannak a nemek között a nem kognitív képességek területén.
A WHO egy olyan vitatott elméletre hivatkozva ellenezte sokáig a kötelező maszkviselést, amely szerint a biztonsági öv is hamis biztonságérzetet kelt, ezért felelőtlenebb autóvezetést eredményez. A viselkedéskutatók kísérletei azonban rácáfoltak a WHO útmutatására, és bizonyították, hogy már a maszkok puszta látványa segíti a szabálykövető magatartást.
A 2–4 éves gyerekek 63 százaléka él olyan országban, ahol legális a fenekelés, és a szülők élnek is a lehetőséggel. A viselkedéskutatások eközben azt mutatják, hogy a testi fenyítés növeli az esélyét annak, hogy a gyerek agresszívvá vagy antiszociálissá válik, és a kognitív képességeiben is visszamaradhat.
Egyetemi hallgatókon vizsgálták a terápiás kutyákkal való foglalkozás hatását az olyan kognitív képességekre, mint a koncentrációhoz, memorizáláshoz vagy motiváláshoz szükséges készségek. Mint kiderült, az ember-állat interakció jóval erősebb hatást nyújt a hagyományos stresszkezelési programoknál, javítva a szorongó diákok tanulási képességét.