Az MTA doktora elnyerte az Európai Kutatási Tanács tízmillió eurós támogatását
F. Romhányi Beatrix, az Magyar Tudományos Akadémia doktora, az ELTE Humán Tudományok Kutatóközpontja Régészeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa egy cseh és egy lengyel kutatóval közösen fogja tanulmányozni a Kelet-Közép-Európa 14. és 18. század közötti történeti fejlődését – írja csütörtöki sajtóközleményében az MTA. Az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatát F. Romhányi a lengyel Bogumił Szady-val, a lublini II. János Pál Katolikus Egyetem történeti földrajzzal és digitális bölcsészettel foglalkozó kutatójával, és a cseh Petr Elbellel, a brnói Masaryk Egyetem középkori egyházi intézményeket vizsgáló szakemberével közösen nyerte el.
Az „Experience of Diversity as the Genesis of East-Central Europe (14th - 18th centuries)” című projektben a kutatók F. Romhányi vezetésével a vizsgált időszak történeti fejlődéseit tanulmányozzák majd: az előfeltételezéseik szerint a régió intézményi, etnikai, nyelvi és vallási sokfélesége nem a széttagoltság jelei voltak, hanem a társadalmi ellenálló képesség és az intézményi megújulás egyik legfontosabb forrásaiként szolgálhattak. A kutatók az egyházi felekezeteknél működő intézményeket – például plébániákat – veszik a vizsgálatuk alapjául, és mindegy 30 ezer plébánia és hasonló helyi intézmény adatait tervezik feldolgozni. A kutatócsoport egy nemzetközi és több nyelven működő modell létrehozásával, illetve térinformatikai és statisztikai módszerekkel vizsgálják majd a regionális különbségeket, és a korabeli települések egyházi és nem egyházi intézményekhez fűződő viszonyát.
Az Európai Unió legnagyobb, felfedező kutatásokat segítő rendszerét működtető ERC a Synergy Granton keresztül olyan kutatásokat finanszíroz, amelyek kivitelezéséhez egy-egy összetett projektben több kutatásvezetőre van szükség. A szervezet 2026-ban összesen 500 millió eurót ítélt oda 48, egyenként két-négy kutatásvezetőből álló csoportnak. Az ERC támogatásával megvalósuló, hatéves nemzetközi projekt helyszínei elsősorban Magyarország, Csehország, Lengyelország és Litvánia lesznek, és a magyarországi kutatások helyszínéül az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézete szolgál majd.
Kapcsolódó cikk:
Kemenesi Gábor: Iszonyatos károkat szenvedett el a magyar tudomány
A virológus szerint az új kormánynak a HU-rizont-botrány kivizsgálásával kellene kezdenie a kutatói bizalom helyreállítását. Kiszámíthatóbb finanszírozásra és a magyar tudomány nemzetközi kapcsolatainak újjáépítésére is szükség lenne.