Egyetlen atombombával el lehetne pusztítani a Föld körül keringő összes műholdat
Az 1967-ben életbe lépett Outer Space Treaty nemzetközi egyezményben az aláíró felek megegyeztek benne, hogy nem helyeznek el tömegpusztító fegyvereket az űrben vagy más égitesteken – ez eddig sikerült is, bár vannak aggasztó jelek: amikor 2024-ben az ENSZ meg akarta erősíteni a szerződést, Oroszország nemmel szavazott. Ez már önmagában is elég rosszul hangzik, de egy friss kutatás szerint nem kell titkos orosz halálsugár ahhoz, hogy káoszt idézzen elő a Földön: elég hozzá egyetlen, 1 megatonnás atombomba is.
A Wisconsini Egyetem kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy mekkora pusztítást végezne egy robbanás az alacsony Föld körüli pályán (LEO, Low Earth Orbit) keringő műholdak között. Mint kiderült, hatalmasat: egy, a Földközi-tenger déli részén, 500 kilométeres bomba a műholdak 98 százalékát tönkretenné egy héten belül, és hosszú évekre ellehetetlenítené az újabbak felbocsátását.
Kessler-szindróma
Első körben a röntgensugarak okoznának működési zavarokat, de még nagyobb gondot jelentene az a sugárzási övezet, ami ezután létrejönne. A maghasadás után az elektronok csapdába esnének a Föld mágneses mezejében, a műholdak pedig újra és újra áthaladnának a sugárzó részen, amit a bennük lévő chipek nem bírnának sokáig. A kutatók azt is megvizsgálták, hogy mi lenne, ha a műholdak alkatrészei háromszor akkora sugárzást is kibírnának, mint amennyire jelenleg tervezték őket, de ez sem segítene sokat: számításaik szerint két hét alatt a műholdak 97 százaléka így is elpusztulna.
Ezzel még nem érnének véget a problémák, a működésképtelen műholdakat ugyanis irányítani sem lehetne, így a kutatók két éven belül nagyjból húsz ütközéssel számolnak, aminek beláthatatlan következményei lennének. Az egyik ilyen a Kessler-szindróma létrejötte: ennek az a lényege, hogy az űrszemét az ütközések következtében annyira felgyűlik a Föld körül, hogy lehetetlenné válik a rakéták indítása vagy az újabb műholdak űrbe juttatása.
Ez az állapot évekig vagy évtizedekig is fennállhat, és bár nem jelentené az űrkutatás végét, rengeteg olyan szolgáltatást elérhetetlenné tenne, amihez már hozzászoktunk. Maga a robbantás ráadásul egyáltalán nem lehetetlen, az Egyesült Államok 1962-ben már végzett egy hasonlót, ekkor 400 kilométer magasan robbantottak fel egy 1,4 megatonnás bombát – csak akkor még nem volt olyan zsúfolt az űr, mint most. A kutatók szerint jelenleg több mint 13 ezer műhold kering alacsony Föl körüli pályán – ezek szinte kivétel nélkül működésképtelenné válnának.