Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
A Boeing E-4B nevű, nukleáris háború esetén parancsnoki központként használható, módosított Boeing 747-es még február 28-án hétfőn emelkedett fel az amerikai légierő nebraskai bázisáról.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
1957 nyarán egy atomrobbanás olyan erővel tépte le egy csatorna fedelét, hogy az 240 000 kilométeres óránkénti sebességre gyorsult, a földi tömegvonzást leküzdve kijutott a világűrbe, és ezzel a valaha volt leggyorsabb ember alkotta tárggyá vált. A kozmikus sebességű vasdarab történetét 64 éve így mesélik, pedig a valóságalapját az atomkísérlet vezetője is cáfolta. A sztori valóságszagú részletei sokkal izgalmasabbak, mint maga a legenda.
Hirosimában nagyszabású rendezvénysorozatot terveztek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás 75. évfordulójára, ami sok túlélő számára az utolsó nagy ünnepség lehetett volna, ám a koronavírus közbeszólt. A példátlan háborús csapás megítélése a mai napig vitatott, a világpolitikai helyzet pedig nem igazán kedvez az évforduló fő üzenetének: a békének.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
Amerikai kutatók 73 évvel a kísérleti nukleáris robbantás után a legmodernebb eszközökkel térképezték fel a Bikini-atoll alatti mélységet.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
Az új időkkel új kihívások jönnek: évek óta zajlik az online háború, és csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor egy kibertámadásra, amelynek olyan pusztító következményei lesznek, mint egy atombombának. Azért ez utóbbit sem kell félteni: lehet, hogy az apokalipszist mégis a jó öreg atom hozza majd el.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Nem csoda, ha a Marshall-szigeteken lévő atoll nem épp a legegészségesebb hely a földön, az Egyesült Államok ugyanis 1946 és 1958 között nagyjából hetven atombombát robbantott fel a területen. Meg is lett az eredménye.
Az atomhatalmak közötti feszültségek, a demokráciára leselkedő veszélyek és a klímaváltozás miatt főhet a fejünk – igaz, az a két perc nem is olyan sok, ha tizenkettőkor nem a déli harangszó vár, hanem az apokalipszis. 1953 óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Bár Teller Ede egy ponton arra jutott, hogy a butaság nevű „általános emberi tulajdonságból neki is jócskán kijutott”, ettől még nem kétséges, hogy zseni volt. A hidrogénbomba atyja meg volt győződve arról, hogy a sztálini Szovjetuniónak nem lesznek erkölcsi gátlásai, ha tömegpusztító fegyvert kell bevetni.