Kiderült, miért lepték el Németországot radioaktív vaddisznók
2023.08.31.
Eddig Csernobilnak tulajdonították a bajor vaddisznók sugárzását, de egy friss kutatás szerint a hidegháborús atombomba-robbantásoknak is nagy szerepük lehet benne.
atombomba
Globális nukleáris fegyverkezési hullámot indíthat el Putyin keddi bejelentése
2023.02.22.
A valódi kockázatot nem az jelenti, hogy Oroszország felfüggeszti részvételét az Új START egyezményben. A nagyobb gond az, hogy ezzel Kínának és a többi atomhatalomnak is megjöhet a kedve a fegyverkezéshez.
Tudósok számolták ki, hova érdemes helyezkedni, ha a közelben atombomba robban
2023.01.19.
A robbanás öt kilométeres körzetében is túl lehet élni az atomot egy épületben, ha az betonból van, és sikerül tíz másodpercen belül megtalálni a szoba megfelelő sarkait.
Égető filozófiai probléma: szabad-e ledobni az atomot?
2022.10.27.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Annyian kíváncsiak egy tíz évvel ezelőtti atombombaszimulátorra, hogy a túlterhellés miatt lefagy az oldal
2022.03.09.
Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
Gyakorló repülést végzett Amerikában az atombiztos elnöki különgép
2022.03.02.
A Boeing E-4B nevű, nukleáris háború esetén parancsnoki központként használható, módosított Boeing 747-es még február 28-án hétfőn emelkedett fel az amerikai légierő nebraskai bázisáról.
Videóajánló: Teller Ede mesél a pillanatról, amikor Einstein hallatán túl hülyének érezte magát
2022.02.20.
Az Egyesült Államokban csak marslakókként emlegetett magyar zsenik munkásságát nagyon kevesen értik mélységében, de volt, hogy nekik is meggyűlt a bajuk a fizikával.
A világűrbe robbantott atommeghajtású csatornafedél nem egészen igaz történetének igaz története
2021.01.24.
1957 nyarán egy atomrobbanás olyan erővel tépte le egy csatorna fedelét, hogy az 240 000 kilométeres óránkénti sebességre gyorsult, a földi tömegvonzást leküzdve kijutott a világűrbe, és ezzel a valaha volt leggyorsabb ember alkotta tárggyá vált. A kozmikus sebességű vasdarab történetét 64 éve így mesélik, pedig a valóságalapját az atomkísérlet vezetője is cáfolta. A sztori valóságszagú részletei sokkal izgalmasabbak, mint maga a legenda.
75 évvel Hirosima után a túlélők a béke üzenetét közvetítenék, de egyre kevesebben figyelnek rájuk
2020.08.06.
Hirosimában nagyszabású rendezvénysorozatot terveztek az 1945. augusztus 6-i atomtámadás 75. évfordulójára, ami sok túlélő számára az utolsó nagy ünnepség lehetett volna, ám a koronavírus közbeszólt. A példátlan háborús csapás megítélése a mai napig vitatott, a világpolitikai helyzet pedig nem igazán kedvez az évforduló fő üzenetének: a békének.
Az USA szimulált egy Oroszországgal vívott atomháborút, mert kell a pénz az új nukleáris fegyverekre
2020.02.25.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A Bikini-atollon zajló kísérletek máig nem gyógyuló sebet ejtettek az óceán mélyén
2019.12.10.
Amerikai kutatók 73 évvel a kísérleti nukleáris robbantás után a legmodernebb eszközökkel térképezték fel a Bikini-atoll alatti mélységet.
Újabb szovjet kémet lepleztek le a Manhattan-projektből
2019.11.25.
Az amerikai titkosszolgálatok már egy ideje tudták, ki volt az a Szerencse fia fedőnevű ügynök, aki az atomprogramról jelentett a szovjeteknek, a történészek viszont csak most kapták meg a negyedik ismert nevet. Azt, hogy pontosan mit jelentett, máig nem lehet tudni, mindenesetre Vörös Csillag-rendet kapott érte.
A kiberháború olyan pusztító lehet, mint az atombomba
2019.08.27.
Az új időkkel új kihívások jönnek: évek óta zajlik az online háború, és csak idő kérdése, hogy mikor kerül sor egy kibertámadásra, amelynek olyan pusztító következményei lesznek, mint egy atombombának. Azért ez utóbbit sem kell félteni: lehet, hogy az apokalipszist mégis a jó öreg atom hozza majd el.
A magyar marslakók, akik vagy megmentették, vagy végveszélybe sodorták a világot
2019.08.09.
Teller Edét, Szilárd Leót és társaikat Amerikában csak marslakókként emlegették, erre a tudósok persze alaposan rá is játszottak, miközben mellesleg megmentették a világot. Vagy végveszélybe sodorták, nézőpont kérdése.
Erősebb a sugárzás a Bikini-atollon, mint Csernobilban
2019.07.19.
Nem csoda, ha a Marshall-szigeteken lévő atoll nem épp a legegészségesebb hely a földön, az Egyesült Államok ugyanis 1946 és 1958 között nagyjából hetven atombombát robbantott fel a területen. Meg is lett az eredménye.