A Nihon Hidankjó az indoklás szerint sokat tett az atomfegyver-mentes világért és azért, hogy első kézből származó beszámolókkal hívja fel a figyelmet arra, hogy soha többé nem lenne szabad ilyen fegyvert bevetni.
Józan ésszel elképzelhetetlen, hogy valaki jó ötletnek tartsa egy atomháború elindítását, de amíg van bomba, ott a veszély is – az pedig, hogy lehetségessé vált az egész emberiséget elpusztítani egy esetleges atomháborúval, megváltoztatta a filozófiát, az ember és a természet viszonyát, illetve a háborúról való gondolkodást is.
Alex Wellerstein tudománytörténész, atombomba-szakértő 2012-ben készített egy olyan programot, amellyel különböző paramétereket beállítva meg lehet nézni, hogy mekkora károkat okozna egy, a térkép tetszőleges pontjára ledobott bomba. A mostani helyzetben erre olyan sokan kíváncsiak, hogy a szervert tükrözni kellett.
Míg a nyugati politikusok gondosan kerülik az atomháborúval való fenyegetőzést, az orosz elnöknek az utóbbi időkben szinte már nincs olyan beszéde, amiben ne hozná szóba a nukleáris háború lehetőségét és az orosz atomfegyverek erejét.
A képzelt szituációban Oroszország megtámadott egy európai NATO-tagállamot, az USA pedig atomfegyverrel vágott vissza. A Pentagon a következő évtizedekben több mint egybillió dollárra számít a nukleáris fegyverkezésben.
A Föld átlaghőmérséklete 2-5 fokkal csökkenne, és 20-35 százalékkal kevesebb napfény jutna a felszínre. Egy ilyen konfliktus a pesszimista forgatókönyv szerint két és félszer annyi áldozatot követelhet, mint a második világháború.