Autonóm fegyverek a jövő hadseregében
A modern hadviselésben az AI által irányított fegyverek bevetése nem választás kérdése, hanem katonai szükségszerűség. De mit szól ehhez a morálfilozófia és a jog?
Zsebeházy Bálint
Az Anthropic-ügy: amikor az AI-biztonság szembekerül a hatalommal
A csatározás tétje: milyen feltételekkel kerülhetnek az állami hatalom közelébe a 21. század legbefolyásosabb technológiájának fejlesztői, és hol húzódnak azok a határok, amelyeket sem pénz, sem politikai nyomás nem törölhet el.
Mivel járhat a NATO-tagállamok katonai kiadásainak növelése?
A hágai NATO-csúcson történelmi döntés született: a tagországok vállalták, hogy 2035-re a GDP-jük 5 százalékát védelmi kiadásokra fordítják. Ez több mint duplája az eddigi 2 százalékos vállalásnak, de mi szükség van erre, és mik lehetnek a következményei?
Így fegyverzi fel magát újra Japán
A katonai költségvetés jelentős növekedése, az F-35 vadászgépek beszerzése, valamint az új rakéta- és légvédelmi rendszerek fejlesztése egyértelműen arra utal, hogy a több évtizedes csönd után az ázsiai ország modern és ütőképes önvédelmi haderő kiépítésére törekszik.
A szovjet bukástól az orosz bukásig: így szorultak vissza az orosz fegyverek a nemzetközi piacokon
Mennyi igaz abból a hiedelemből, hogy Oroszország csak kőbalta egyszerűségű fegyvereket képes előállítani? És mi a helyzet az orosz fegyverexporttal? Zsebeházy Bálint két hipotézissel indult neki az orosz hadiipar feltérképezésének, de mindkettő tévesnek bizonyult.