Miben különbözött az 1972-1973-as és az idei ragadós száj- és körömfájás járvány? Fel van-e készülve az állatorvostudomány a régi-új betegség megjelenésére? Miként lehet megelőzni a lakossági pánikot? A Qubit podcast vendége Süth Miklós, az Állatorvostudományi Egyetem stratégiai rektorhelyettese.
„A biológia jelen állása szerint a pár hetes borjúból a leggondosabb nevelés mellett sem lesz 28-30 hónapnál előbb, fajtától függően napi 30-40 liter tejet adó haszonállat” – mondja egy kiskunsági családi tehenészet tulajdonosa. Eddig 8300 állatot öltek le a járvány miatt, pótlásuk 6,5 milliárd forintba kerülhet.
Miközben újabb magyar telepeket kell felszámolni a ragadós száj- és körömfájás terjedése miatt, sokan az utolsó, 1973-as járványra mutogatnak: ha akkor nem kellett tömegesen leölni állatokat, most miért kell? Bendzsel Dániel összefoglalta.
Az elmúlt években egyre népszerűbb kutyafajtának számít a mopsz, de egy friss kutatás szerint csaknem dupla annyiszor kell vele orvoshoz fordulni, mint más fajtájú kutyákkal. Az ok nem túl meglepő módon a kutya sajátos fejformájában keresendő.
A programot Ausztrália finanszírozza 11 olyan országban, ahol kifejezetten magas az állatról emberről terjedő kórokozók felbukkanásának esélye.
Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. Egy nagyszabású amerikai kutatás érdekes összefüggésekkel szolgált a kutyák várható élettartamáról. Aki ismerteti: Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa.