Állati nyomozókat képeznek ki Délkelet-Ázsiában, hogy megfékezzék a jövő járványait
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Ausztráliai egyetemek olyan állatorvos-képzési programot indítanak, ahol állati eredetű kórokozók és betegségek felismerésére képeznek ki szakembereket, hogy megelőzhetők és kontrollálhatók legyenek a mostanihoz hasonló járványok. A programban Délkelet-Ázsia és a Csendes-óceáni térség 11 országának 160 állatorvosa és állatorvosi szaksegédje vesz részt első körben.
„Ha a jövőben el akarjuk kerülni ezeket a fertőzéseket, nem csak az embereket kell vizsgálnunk. Háziállatokban és vadon élő populációkban is kutatni kell ezeket a vírusokat, ehhez pedig olyan állat-egészségügyi dolgozókra van szükség, akik képesek felismerni az állati eredetű betegségeket” – mondta a programot vezető Navneet Dhand, a Sydney-i Egyetem állatorvos-tudományi intézetének egyetemi docense a Sydney Morning Heraldnak.
Dhand szerint az újonnan kiképzett állatibetegség-szakértőkre úgy kell tekinteni, mint a rendőrségi nyomozókra, csak ők bűnözők helyett kórokozókra vadásznak. Az utóbbi évtizedekben felbukkant fertőző betegségek nagy része ugyanis – a jelenlegi járványt okozó koronavírushoz hasonlóan – zoonótikus, vagyis állatról emberre terjed.
A képzést elvégző szakemberek megfigyelő rendszereket építenének ki, amelyek segítségével a potenciális járványok kirobbantására alkalmas kórokozókat már korai szakaszban felismerhetik. „Ha pedig ezek a kórokozók sikeresen járványt okoznak, akkor a nyomozók tisztában lesznek azzal, hogyan lehet a legjobban mérsékelni a károkat” – mondta Dhand.
A 4,3 millió dolláros költségvetésű programot az ausztrál külügyminisztérium támogatja, és a következő országokban zajlik majd a következő három évben: Fidzsi-szigetek, Fülöp-szigetek, Indonézia, Kambodzsa, Kelet-Timor, Laosz, Mianmar, Pápua Új-Guinea, Salamon-szigetek, Vanuatu és Vietnám. Dhand szerint ezeket az államokat érinti leginkább a népességnövekedésből, a fokozott urbanizációból és a határokon átívelő állatkereskedelemből fakadó fertőzésveszély. Ennek a vadvilág, a háziállatok és az emberek közötti gyakori interakció az oka.
A képzésben Ausztrália és Új-Zéland állatorvosi egyetemeinek neves epidemiológusai is részt vesznek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), az amerikai járványügyi hivatal (CDC) és az epidemiológiai képzésekkel foglalkozó amerikai szervezet, a TEPHINET helyi képviselőivel együtt.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Jane Goodall: A világjárvány esély a bolygó megmentésére
A remény abban rejlik a legendás főemlőskutató szerint, hogy a járvány miatti leállásból tanulva az emberek tömegesen akarják majd meggyőzni az üzleti és politikai döntéshozókat arról, hogy más hozzáállással kell dolgozniuk.
Két különböző vírus egyesülésével is létrejöhetett az új koronavírus
Egy új kínai kutatás szerint könnyen lehet, hogy többé nem kell állást foglalni abban a kérdésben, hogy denevértől vagy tobzoskától származik-e az új koronavírus, mert valószínű, hogy az a kettő genetikai rekombinációjával jött létre.
Tobzoskától, denevértől, sőt mind a kettőtől is származhat a rettegett koronavírus
A SARS-CoV-2 névre keresztelt, lassan tényleg az egész világra kiterjedő járványt okozó koronavírus eredetét még mindig homály fedi.