Hány emberév egy kutyaév? Nem hét. Attól függ, milyen és főleg mekkora kutyákból számoljuk az átlagot. A keverékek 14,45 évig, a fajtatiszták kicsit kevesebb, 14,14 évig élnek az Egyesült Államokban – derül ki 179 ezer elpusztult kutya friss vizsgálatából. Ez valamivel hosszabb idő, mint a Japánban 12 ezer, temetőben elhantolt eb adataiból kalkulált 13,7 év. 

Ha azt vesszük, hogy Magyarországon a várható élettartam jelenleg 76 év, akkor a (magyar) emberek körülbelül öt és félszer élnek tovább, mint a (japán és amerikai) kutyák. De a helyzet nem ilyen egyszerű.

Közismert, hogy az óriás kutyák rövidebb életre számíthatnak, mint a kisebbek, viszont nem teljesen mindegy, hogy milyen fajtához tartoznak: a pireneusi hegyikutya átlagos élettartama Amerikában 11,55 év, a német dogé 9,63, a masztiff, a bernáthegyi és a cane corso pedig valahol a kettő között van. A kis termetű kutyák majdnem négy évvel tovább boldogíthatják gazdájukat, mint az óriások, a csúcstartó a tacskó a maga 15,2 évével, őt követi a si-cu (15,08) és a csivava (15,01). A doghoz képest az emberek tehát tízszer annyit élnek, a csivavához képest viszont csak ötször annyit.

A kutya mérete fontosabb, mint a fajtája, ami azt jelenti, hogy egy kis fajtatiszta kutya társaságát rendszerint tovább élvezhetjük, mint egy nagy termetű keverékét. Egyelőre csak sejtjük, hogy a nagy termetű kutyák azért öregednek gyorsabban, mert 

az első évükben bekapcsolódó, gyors növekedést serkentő gének hosszú távon károsítják a sejtjeik egészségét.

Amerika legnépszerűbb fajtája a labrador, 13,27 év a várható élettartama, hasonló a golden retrieveréhez (12,46). A szintén népszerű francia buldog viszont hiába kistestű, nem örvendhet hosszú életnek, Japánban például mindössze 10 évig él, az Egyesült Királyságban 9. 

Itt viszont ismertek az okok, a rövidlátó tenyésztésből adódó számos egészségügyi problémát az is súlyosbítja, hogy szegény kutya nehezen kap levegőt. Amerikában kampány is indult azért, hogy a leendő franciabuldog-vásárlókat más, egészségesebb, de hasonlóan jól kezelhető, barátságos fajták felé tereljék.

Az ivartalanítás, főleg a szukáknál, nagyjából fél évvel hozzájárul a hosszabb élethez, az okokat nem ismerjük. De a 15 évesnél hosszabb ideig élő kutyáknál nem számított, hogy ivarosak-e, gondoljunk Buksira, aki ivarosan élt a Hajdú-Bihar megyei Sárrétudvariban 27 évig, és három éve még ilyen remek formában volt:

 A világrekorder ausztrál pásztorkutya, Bluey, 29,5 évig élt. A világrekorder ember (122 év) és közötte csak négy a váltószám! (Itt jegyezzük meg, hogy a francia Jeanne Calment egy orosz kutató, Nyikolaj Zak elmélete szerint csak azért élhetett ilyen hosszú ideig, mert elhunytakor a saját lánya lépett a helyébe a hivatalok előtt, hogy elkerülje az örökösödési illeték megfizetését). 

Különös összefüggés a fogmosással

Ami igazán meglepő, az az, hogy az új kutatás szerint két évvel tovább éltek azok a kutyák, amelyeket a gazdájuk rendszeres, altatásban végzett fogtisztításra cipelt. A kutatók szerint egyetlen alkalom is az elhalálozási kockázat 20 százalékos csökkenésével járt. 

A fogalmazás azért ilyen kacifántos, mert az összefüggés egyelőre statisztikai, az okok nem ismertek, könnyen lehet, hogy nem (csak) a jó szájhigiénia miatt szárnyal a kutya egészsége, hanem a kifejezetten egészségtudatos gazdák más szempontból is nagyon körültekintőek a kutyájuk jólétével kapcsolatban. Erre utal, hogy a bűzmirigy tisztán tartásával is volt egy gyenge összefüggés. 

Ezek után azt várnánk, hogy az állatorvos gyakori látogatása növeli az élettartamot, de valójában az ellenkezője igaz, vagyis inkább azok járnak sokat állatorvoshoz, akiknek beteg a kutyája, és nem azok, akik egészségmegőrzési céllal keresik fel.

A szerző az ELTE Etológia tanszék tudományos főmunkatársa, további írásai a Qubiten itt olvashatók.  

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: